Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Dobosy László. Ózd régi települése

oldalában /mai Rudas László utca 1. sz. ház után/. A temetők élősövény kerítéssel voltak körülvéve. A Tormás felett a Baka oldalában volt a zsidó temető. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek 1713-ban emiitik először az ózdi templomot. Ez a községen kivüi, a Templom dűlőb

en volt /a mai SZTK rendelőintézet helyén/. A lakosság Török-templomn

ak hivta, azzal magyarázva az elnevezést, hogy a templomot a török időkben fi építették. Lonovich érsek 1829-ben Rozoga, közveszélyes állapo•.7 ta miatt bezáratta. 1891-1893-ban egy uj templomot építettek a vasgyár által cserében átengedett telken, a már elkészült Arany Oroszlán Gyógyszertár mellett, a Kerekdomb aljában. Az uj templom megépítése előtt a harangláb a község belső területén volt, a harangozó háza közelében /a mai Ady Endre utón/. Két harang volt rajta. A nagyobbik 8 másfél mázsa, a kisebbik negyven font sulyu. A századforduló előtti évtizedben a falunak három kocsmája volt. Egyik a mai József Attila ut 57. sz. helyén, másik a mai 48-as ut 7. sz. épületben, mely ma is vendéglő /"Gül Baba", más néven a "Gödör"/. A harmadik, adatközlőim szerint a legrégebbi, a mai 48-as ut 66. sz. házban volt /6. kép/. A múlt században a falu mészárszék

e is ebben az épületben működött. Ezt a házat tartják ma Ózd legrégibb épületének. A gyári dolgozók lét számának növekedésével egyidőben az üzletek száma is rohamosan szaporodott. A községnek a gyárhoz közelebb eső területén /a rnai 48-as utón/ sorra nyíltak az üzletek. Két szatócs üzlet, bőr-, vaskereskedés

, hentes és mészárszék és ujabb két kocsma. E helyen alakult ki a falu üzletsora, mig a {többi rész megmaradt lakóterületnek. - ,13 -