Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)
Galuska Imre: Nyomtatás Kesznyétenben
találhatók benne, hanem hogy kifejezetten elkülönítsék az ujabban törekn ek is nevezett aprópejvát ol, vagyis egyszerűen, eredetileg pejvát ól. A pejva vagy péva_'a buzaszem tokja'; az árpapejva vagy - péva pedig 'az árpa hosszú szálkáj a, az idősebbektől még tudott és használt néven: kalásza' . Turóczy István magyarázata szerint "dárdája". Ezektől a nyomtatási melléktermékektől lehetőség szerint megtisztították a garmadát. A nagytörektől vagyis a törektől a rázógerebíyével. Az aprópelyvától, vagy pelyvától pedig seprűvel, majd szeleléssel. A rázógerebíyév el ugy dolgoztak, hogy felmeritettik , azaz a garmadába belemerit ve megemelték, oszt rázták, hogy a szem mennyen ki belőle. Kaparta az ember, közben a lábával rugdosta - mondja Czagány Bertalan - , hogy a még törek közt található szemek kiperegjenek. Balázs Bertalan még pontosabban elmagyarázza a mozdulatokat: Meghúztam a pejvát, megrántottam magam fele, és beljrugtam a gerebje fele, odarugtam - mutatja, kifelé fordítva jobb lába fejét -, ferde lábbal. A nagytörek lehúzásának, lerázásának az iránya: Kifele húzták, de egyik szirrül a másik fele, a szalma fele , tudniillik arra az oldalra, ahol a szalmakazlat rakják. Még csak ki nem irt a szürürül vele - igy Ozsváth Péter -, mindig rázták, a lábokkal rugdosták. Szóval a görbe gereblyével kitörekeltik az ágyást , lehet mondani már: a garmadát. D. Oláh József azonban ugy beszéli, hogy a rázógerebíyével két irányban, kétszer is megdolgozták a garmadát. Szilrül keztik, befele kaparva rázták, hogy a szem mindig a közepibe menjen. Mikor egy sort beráztak - felrázták jól -, akkor kifele, -138-
