Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: Kutatások és eredmények a Zempléni-hegység népi kultúrájának tanulmányozásában

Zempléni-hegységet, elsősorban a Tokaj-Hegyalj át, a történeti borvidéket. Elsőként Bél Mátyás

8 és Szirmay Antal Notitiáját, illetőleg egyéb műveit kell említeni.

9 Szirmoy Antal zempléni birtokos volt, munkásságának jó része is ide kapcsolódott. A fontos munkák sorában meg kell említeni Wimmer G. A. Abaúj megyéről 1831-ben kiadott monográfiáját.

10 A Magyar Gazda 1842. évi kötetében jelent meg egy érdekes tanulmány Abaúj vármegye mezőgazdaságáról.

11 Sok hasznos adatot őriznek Fényes Elek munkái,

12 valamint Pesty Frigyes kiadatlan, a Széchényi Könyvtárban őrzött községleírásai.

13 A 19. század közepétől több ismeretterjesztő, pontosabban honismereti munka jelent meg. A Hazánk s a külföld 1868. évi kötetében Mádról közölnek leírást.

14 Az 1867-ben megjelent Tokaj Hegyaljai Albumban Szabó József írt hosszabb összegzést a táj falvairól és népéletéről. Ugyanez a szerző írt tanulmányt a Tokaj-Hegyaljáról a Magyarország Képekben c. kötetben 1870-ben

1 s A Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyvében pedig Siegmeth Károly írt hangulatos útleírást.

16 Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és Képben c. sorozatban Király Pál írt összegzést Abaúj-Torna megyéről.

17 A Sárospatakon diákoskodó Komáromy János is igen sok írásában közöl a tájra vonatkozó adatokat. A megyei monográfiák között még napjainkban is kiemelkedik Korponay János korai, 1866-ban, illetőleg 1870-ben megjelent kétkötetes Abaúj megyei munkája.

18 Hasznos néprajzi adatokkal szolgálnak Ballagi Géza, Borovszky Samu, Molnár Endre, Csíkvári Antal monográfiái, valamint a megye Miskolcon 1970-ben megjelent adattára.

19 Néprajzi tekintetben is igen sok használható adat és megfigyelés található a gazdaságtörténeti, történeti, főleg a regéci és a sárospataki uradalom gazdálkodásáról írott munkákban, elsősorban Jármai Edit, Bakács István, Ravasz János, Iványi Béla, Divéky Adorján, Kemény Lajos, Csorna József, Kalmár János, Veress Éva, Oláh József, Mákkai László és Orosz István munkáiban.

20 Dobos Ilona figyelemre méltó történeti monográfiát készített Tarcal története a szóhagyományban címmel.

21 Külön figyelmet érdemel Dongó Gyárfás Géza szerkesztette Adalékok Zemplén vármegye történetéhez c, több mint húsz 8. BÉL Mátyás 1735-1742. 9. SZIRMAY Antal 1793., SZIRMAY Antal 1904., SZIRMAY Antal 1810. 10. WIMMER G. A. 1831. 11. FARKASSANYI Sámuel 1946. 12. FÉNYES Elek 1851., FÉNYES Elek 1836-1840. 13. PESTY Frigyes é.n. 14. ZOMBORY Gusztáv 1868. 15. SZABÓ József 1867., SZABÓ József 1870. 16. SIEGMETH Károly 1886. 17. KIRÁLY Pál 1899. 18. KORPONAY János 1866-1870. 19. BALLAGI Géza 1893., BOROVSZKY Samu-SZIKLAY János 1896., BOROVSZKY Samu é. n., MOLNÁR Endre 1935., CSIKVÁRI Antal 1939., VARGA Gáborné 1970. 20. JÁRMAI Edit 1930., BAKÁCS István 1930., RAVASZ János 1938., IVÁNYI Béla 1926., VERESS Éva 1958., DIVÉKI Adorján 1905., KEMÉNY László-CSOMA József 1912-1915., OLÁH József I960., KALMÁR János 1968., OROSZ István I960., MAKKAI László 1954. 21. DOBOS Ilona 1971. 15