Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Hoppál Mihály: Népi gyógyítás

5. kép. Juhász Istvánná bemutatja 6. kép. Ráolvasás zsébrére, orsószárral meghúzzák a zsébrére való ráimádkozást, Fony a kisgyermek száját (rekonstrukció), Fony (foto: Hoppal Mihály, 1968.) (foto: Hoppal Mihály, 1968.) A köpés mágikus gonosztávoltartó, betegségeltávolító szerepe szintén közismert a zempléni hegyvidéken. A rontást megelőző eljárások, illetve a ráolvasások fontos kísérő gesztusa. Az adatokból megállapítható, hogy mindkét funkció alkalmazásra kerül a szemrülesés gyógyításánál: a gyermeket az anyja megköpi, hármat jobbra, hármat balra köp (Árka). Megelőzésnél, hogy szemrül ne essen, a kezére köpött és háromszor megdörzsölte a tomporát (Abaújvár). A következő esetekben csak a betegség-eltávolító funkciót használják: 1. sárgaságnál: a sárgaságost szembe kell köpni, akkor elmúlik (Baskó). 2. Akinek árpa van a szemén, háromszor szembe kell köpni (Újhuta). 3. Ha zsébréje van a gyermeknek, akkor az anyja háromszor beleköp a szájába (Zemplén nyugati oldala). — Fonyban alaposabb gyűjtést végeztem 1968-ban, mert kiderült, hogy több gyógyító egyéniség is tevékenykedik a faluban, majd 1975-ben néprajzi dokumentumfilmen örökítették meg a gyógyítók tevékenységét.

6 Köztük az egyik asszony, Juhász Istvánné, szájzsébrére tudott ráolvasni (5—6. kép). Pontosabb lenne itt a ráimádkozás kifejezést 6. A film címe: Ráolvasás. Rendezője: Rácz Gábor. Forgatókönyvet írta: Lázár István és Hoppal Mihály. Érdemes megemlíteni, hogy a film bemutatása a televízió műsorában jelentó's visszhangot keltett, olyannyira, hogy többen az iránt érdekló'dtek, hogyan kereshetnék fel a főnyi ráolvasóasszonyokat gyógyulás céljából (1975-ben!). 245