Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

megbökdösték a tyúkokat. Vidékünkön ezek a szokásesemények Abaújvártól a Bodrogközig mindenütt ismertek, általánosan elterjedtek.

14 Mogyoróskán, Regécen, Baskón és Háromhután e napon a tyúkokat abroncsból etették, hogy egész évben együtt legyenek, ne szaladjanak szét. A palócok ugyanezt a szokást termékenységvarázsló célzattal gyakorolták.

15 Ez a cselekmény — több más szokáseseményhez hasonlóan — az év legkülönbözőbb időpontjaihoz kapcsolódhatott, s így karácsonykor, szilveszterkor és újévkor is felbukkant. Az előzőekben említett szerelmi varázslások és jóslások legnagyobb részét ezen a napon is gyakorolták. A leányok derelyét főztek, megrázták a szalmás házak ereszét, megrúgták a disznóólat, kukoricaszemeket dobáltak az ablakokra stb.

16 Emellett természetesen olyan cselekmények is kötődtek Luca napjához, amelyeket eddig még nem említettünk. Fonyban a leányok kanálban szurkot főztek. A forró szurkot hirtelen egy vödör hideg vízbe öntötték. A szurok megdermedt és valamilyen formát vett fel. Ebből az alakból próbáltak a leányok jövendőbelijük foglalkozására jellemére következtetni. Nyilvánvalóan az ólomöntés analógiájára keletkezett cselekményről van szó, ahol az ólmot a szurok helyettesíti, a szokás lényege egyébként ugyanaz. Ugyancsak Fonyban azt tartották, ha valaki Luca éjszakáján százszor megforgatta a párnáját és utána nem szólt senkihez, reggelre megálmodta ki lesz a férje.

17 Mogyoróskán azok a leányok, akik meg akarták tudni férjhezmenetelük időpontját, levágták nemi szervükről a szőrt, s Luca éjszakáján az eresz alatt elásták. Amikorra az „kinőtt" a földből, addigra a leányok is férjhez mentek. Néhány faluban (Mogyoróskán, Regécen, Óhután) töredékes formában lejegyezhető a Luca-napi alakoskodásnak bizonyos formája. Ezek a szokásesemények szervesen kapcsolódnak a Keleti-Kárpátok vidékén ismeretes nőnemű szellemek hagyományához.

18 Luca napja, noha zömmel a boszorkányok elleni védekezést célzó szokások gyűjtőpontja, egyéb cselekményeket is magához vonzott. Abaújalpáron a legények éjszaka leszedték a kapukat és összecserélték őket. Az alsó faluvégről származó kapukat elvitték a felső részre és fordítva. A tréfa durvább változata az volt, amikor leszedték a kaput, hazavitték és felvágták tűzifának. Az ilyen esetből azonban, ha kitudódott, komoly harag lett. A gazdák végül lánccal erősítették a kapukat az oszlopokhoz, mert nem tudtak másképpen védekezni. így ez a szokás lassan feledésbe merült. Erről a cselekményről más falvakban is hallottak, de már igen régen nem gyakorolták azt. Mogyoróskán, Regécen és Fonyban hallottak ugyan a szokásról, de mindig megemlítették, hogy a faluban ezt nem csinálták. A hegyközi Abaújváron annál élőbb volt a szokás.

19 A Bodrog14. Vö. BODNÁR Julianna-FARKAS Gyula 1971. 363. - DAKOS Irén-NAGY Éva 1971. 151. ZSOVA Ilona 1971. 55. - A hegyközi párhuzamokhoz ROZGONYI Klára 1971. 337. 15. ISTVÁNFFY Gyula 1911. 296. 16. Vö. ISTVÁNFFY Gyula 1911. 292. - KÁNTOR Mihály 1955. 76. - CSULÄK Mihály 1966. 354. ROZGONYI Klára 1971. 337. - DAKOS Irén-NAGY Éva 1971. 153. 17. Ugyanezt a szokást már korábban leírta Fonyból BODNÁR Julianna-FARKAS Gyula 1971. 362. 18. E kérdéskörről részletesebben írtam NIEDERMÜLLER Péter 1977a. 227-228. 19. CSULÁK Mihály 1966. 357. - ROZGONYI Klára 1971. 339. 213