Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Barna Gábor: A hiedelmek alakjai a zempléni-hegység falvaiban

mának felszedésével történő megrontásról tudósít egy 175l-es sátoraljaújhelyi boszorkányper.

9 Ezeknek a mágikus cselekményeknek tulajdonították, hogy a boszorkányoknak igen bőséges tejhozamuk volt. „Volt, aki az ágast is meg tudta fejni", vagy a kapufélfát. A tracskás ponyvát „ráhajitotta a kerítésoszlopra, megfogta a négy tracskát ... és csak úgy zuhogott neki a teje a zsolytárba" {Forty, Mogyoróska).

10 Ámha a boszorkánytól származó vajat „odatették pirulni, akkor alig maradt egy meszelyből egy gyűszűnyi" (Abaújalpár). Különleges tudásuk révén úgy sütöttek kalácsot, hogy ráköptek a lapátra és ezt tették be a kemencébe és ebből lett a kalács (Mogyoróska).

1 x A hiedelem szerint megronthatták még a tehenet alomjának, takarmányának elvitelével, elles idején valaminek a háztól való kölcsönkérésével, a kisbornyú megnézésével. E sokféle rontás ellen a megelőzésnek, a védekezésnek és a rontás gyógyításának számtalan módja ismert. Főleg ezek azok a cselekmények, amelyek mind a mai napig intenzíven élnek. A tehén ellésekor Mogyoróskán ma sem szeretik, ha valaki idegen megy a házhoz, kölcsön pedig semmiképpen nem adnak semmit. Óhután ilyenkor szenteltvízzel hintik meg a tehenet és borját. Általánosan ismert képzet, hogy napnyugta után tejet nem adnak ki a háztól, bele pedig a rontás megelőzése érdekében egy csipet sót tesznek. A boszorkány távol tartását, a rontás megelőzését szolgálja az istállóajtóba éjjelre — hegyével felfelé — állított vasvilla is. A tavaszi első kihajtáskor a tehenet szenteltvízzel meghintették, s a kapu elé fektetett kerékkötő láncon át eresztették ki az utcára, hogy ne tudják megrontani (Mogyoróska). Általános rontást megelőző cselekmény, hogy bármilyen jószág — de főleg tehén — vásárlása esetén az állatot farral tolják be az istállóba. Különösen a görög katolikus lakosságú településeken gyakori, hogy bizonyos szentelményeket használnak fel a rontás megelőzése érdekében. Vízkeresztkor a pap megszenteli a lakóházat, a háziak pedig a hozott szenteltvízzel az istállót.

12 Az ólajtóra Mogyoróskán keresztet festenek ilyenkor. A Szent János-napkor (június 24.), amit Szent György-nap és hónapja mellett a boszorkányok jeles napjának mondanak (Mogyoróska), a szentelt dudvát a templomból hazavitték, parázstűzre tették és kifüstölték vele az ólat. Ezt használták elles idején is (Boldogkőváralja)} 3 A többi étel mellett húsvétkor foghagymát is szenteltettek, amellyel az istállóajtóra keresztet rajzoltak a boszorkány távol tartása érdekében (Boldogkőváralja)} 4 Abaújváron ezt Luca-napkor csinálták.

15 Lucakor, amely a boszorkányoknak egyik jeles napja, az összes takarmányt, íziket kiviszik a marha elől a jászolból, nehogy a boszorkány 9. SCHRÄM Ferenc 1970. II. kötet 698-702. 10. Az utóbbi adat SINKÓ Róza gy. ll.SINKÓRózagy. 12. Vö.: PETERCSÁK Tivadar 1973. 395.; SZENDREY Zsigmond-SZENDREY Ákos 1940. 205. 13. KOVÁTS Dániel 1971. 336.; PETERCSÁK Tivadar 1973. 395. Keresztet meszelnek Szent György-napkor az istálló ajtajára Semjénben védekezésül a boszorkányok ellen. BOROVSZKY Samu é. n. 159. 14. PETERCSÁK Tivadar 1973. 395.; KOVÁTS Dániel 1971. 336. 15. CSULÁK Mihály 1966. 362. 191