Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe a Zempléni-hegyvidék népének életében

jelentette.

15 Az elkülönítést a rendelet nyomán felállított úrbéri bíróságok intézték. Rendszerint hosszú éveket vett igénybe, amíg a földesúr és a volt jobbágyok igényeit figyelembe véve döntést hoztak. A legtöbb viszály az egy jobbágytelekre eső legelő- és erdőjárandóság területe körül bontakozott ki. A rendeletben megszabott jobbágytelkenkén ti 2—8 magyar hold közötti erdő-, és 4-22 hold közötti legelőmennyiség kiszabását az erdő és a legelő minősége, valamint az úrbéri faizási gyakorlat befolyásolta. A jobbágy telket vették alapul, s nyolc úrbéri zsellér számára egy egész telek utáni legelőt és erdőt számítottak.

i 6 A Zempléni-hegység falvaiban az 1850—1870-es években zajlottak a tagosítási és elkülönítési perek.

17 Ennek végeztével községenként megszabták az egy telekre jutó erdőés legelőmennyiséget, és külön kimérték a volt úrbéreseknek. A mogyoróskai lakosok az özv. Bretzenheim Ferdinándnéval folyó perben a föld köves, sziklás volta miatt telkenként 34 holdnyi legelő és 20 holdnyi erdő kihasítását kérik a 7000 holdnyi hercegi erdőből. így a községben levő 13 2/4 telek után összesen 720 hold erdőt és legelőt kapnának.

18 Végül telkenként 8 hold erdőt (összesen 93 hold) és 5 hold legelőt (71 hold) mértek ki számukra. Az erdőt a Busturnya, Sósverem tető, Borok oldal és Cserszlya, a legelőt a Táborhely, Tölgyes, Cserszlya, Sósverem és Borok oldal dűlőkben kapták a volt jobbágyok. Regécen az erdőből telkenként 8, a legelőből 4 holdat, óhuta, Középhuta és Újhuta zselléreinek telkenként 13,44 hold erdőt és 5 hold legelőt juttattak.

19 Fonyban 9 hold erdő és 5 hold legelő a telkenként kiadandó mennyiség.

20 A paraszti erdőbirtoklás formái. A Zempléni-hegyvidék falvaiban a 19. század utolsó évtizedeitől napjainkig különféle erdőbirtoklási formák és ezekhez kapcsolódó szervezetek léteztek. Ezek községenként és korszakonként változtak, s egy gazdának egyszerre többféle szervezetben is lehetett erdeje. Volt úrbéri vagy közbirtokossági erdő. A jobbágyfelszabadítás után a földesúritól különválasztott erdő és legelő a volt jobbágyok és zsellérek közös kezelésében maradt. A közös használat kezdeteit alig ismerjük, tisztázatlanok az erdő és a legelő használatának szabályozására létrejött szervezetek megalakulási körülményei. Megállapíthatjuk, hogy a 19-20. század fordulóján minden községben működött egy - a falu elöljáróságától független — testület, amely a közös erdő és legelő ügyeit intézte. Ennek leggyakoribb megnevezései: volt úrbéresi erdőbirtokosság, volt úrbéri közbirtok, volt úrbéresi közbirtokosság, közbirtokosság (Mogyoróska); volt úrbéres közbirtokosság, volt úrbéres erdőbirtokosság (Regéc); úrbéres birtokosság, úrbéri közbirtokosság, volt úrbéresi közbirtokosság (Háromhuta); úrbéresség (Árka); úrbéri erdő, úrbéri közbirtok (Fony); úrbéri közbirtokosság (Boldogkőváralja).

21 A közbirtokosságok szervezeti felépítését és működését központi rendeletek szabályozták, az egyes szervezetek működési rendjét azonban nagyban be15. KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975. 43. 16. FÜR Lajos 1972. 110.; 1871. IUI. te. 27. §, 28. § Az 1871. évi törvények ... 17. Ugyanekkor zajlottak az elkülönítések a Hegyközben is. PETERCSÁK Tivadar 1978. 13. 18. BML. VII-l/c. 177.1863. 19. BML. VH-l/c. 177. 1863. 20. BML. VII-l/c. 20. 81. 21. A továbbiakban a közbirtokosság elnevezést használjuk. 46