Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Dobos Ilona: Néhány északkelet-magyarországi mondatípus;

A táj hiedelem-világának egyik jellegzetessége, hogy nagy számban kerültek feljegyzésre olyan mondák, am elyek a magyar népi hitvilág legarchaikusabb rétegét képviselik. Itt mindenekelőtt a sámánizmus nyomait őrző táltos-garabonciás mondakörre gondolok. A táltos-garabonciás mondakör egésze összetett. Egyes motívumai Európa más népeinél is megtalálhatók. A mondakör sámánisztikus elemeire Róheim Géza hívta fel elsőzör a figyelmet.

1 l Holló Domokos a táltos-garabonciás mondakörről írva, fő feladatának a pogány és keresztény elemek szétválasztását tartotta. Nyugati, keresztény hatásra vall mint írja - a kéregető vándordiák alakja, öltözete, varázskörnye.

12 Legutóbb Diószegi Vilmos foglalkozott mélyrehatóan és meggyőzően a táltos-garabonciás alakjához fűződő képzetek sámánisztikus elemeivel.

13 E mondakörből Északkelet-Magyarországon, közelebbről Zemplén megyében is sok olyan változatot jegyeztek fel, amely feltehetően a sámánizmusból ered. A garabonciás vagy táltos gyermek foggal születik, amit idegeneknek nem szabad elárulni.

14 Hétéves korában túlvilági erők „elragadják".

1 s A mondakörnek talán legszebb darabjai azok, amelyekben a felnövekvő táltos - akit többnyire csak pásztorfiúnak neveznek - megvív a fellegekből alászálló füstös, kormos bikával. Ha a küzdelemben alulmarad, ellenfele őt is magával ragadja a fellegekbe. Ez a monda legintenzívebben a pásztorok körében él. Zemplén megyében az utóbbi évtizedekben több változatát is feljegyezték.

16 Belső fejlődés eredménye lehet a tudományos kocsis mondaköre. Centruma úgy tűnik a Felső-Tiszavidék. A mondakör több variánsát közölte a két háború között Luby Margit.

l 7 László Gyula szerint ennek egyik mozzanata, a szalmával kitömött döglött ló megelevenedése és a honfoglalás kori sírokban talált kitömött lovak azonos hitelem emlékét őrzik.

18 Ez azonban a gazdag mondakörnek csupán egyik mozzanata, összefoglalóan írt a mondakörről Ferenczi Imre.

x 9 A tudományos kocsisok név szerint megnevezett élő, vagy nemrég meghalt emberek, akik a közhit szerint különleges képességekkel rendelkeznek. Kocsijukat levegőbe repítik. Ha elbocsátják őket, lovuk megdöglik. Lovaikat ördögökkel vagy „pirossapkásokkal" gondoztatják. Megkötik mások lovait, megszelídítik a vadlovat stb.

20 A belső fejlődést az teszi valószínűvé, hogy hasonló súllyal - jelenlegi tudásunk szerint - a szomszéd népeknél, általában Európa népeinél nem szerepel.

2! A magyaror11. RÓHEIM Géza é.n. A táltos című fejezet. 7-40. 12. HOLLÓ Domokos 1934. 19-34; 110-125. 13. DIÓSZEGI Vilmos 1958. 14. DIÓSZEGI VUmos 1958. 123-129; BALASSA Iván 1963. 29, 78, 224, 254, 276 sz. mondák. 15. DIÓSZEGI Vilmos 1958. 46-64; BALASSA Iván 1963. 78, 224, 376; SZABÓ Lajos 1975. 256-257; további változatait ld. ui. jegyzetben 404. 16. DIÓSZEGI Vilmos 1958. 346-347; BALASSA Iván 1963. 276, 299, 392; SZABÓ Lajos 1975. 262, 263; továbbá ui. jegyzetben 405, 416. Vö. még BARNA Gábor 1979. 33-36. DOBOS Ilona 1971. 36. Bodrogkeresztúr, saját gyűjtés EA 7257. 17. LUBY Margit 1936. 49-52; LUBY Margit 1941. 181, 183. 18. LÁSZLÓ Gyula 1945. 19. FERENCZI Imre 1957. 20. Vö. SZABÓ Lajos 1975. 44, 45. 21. Hogy csak egy példát említsek, a kocsis (Kutschner) c. sz. nem szerepel a Handwörterbuch 1927— 28.10. kötetében. 256