Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

templomba, ahol a pap prédikációt tart. E napon, a halottakra való emlékezés szellemében, tilos bármiféle hangos éneklés, mulatozás. Ezen a helyen most nincs módunk a Zempléni-hegyvidék kalendáris szokásainak részletesebb elemzésére. Egyrészt a terjedelem hiánya is szorít bennünket, másrészt pedig nincs is az egész területre kiterjedő, részletes anyag a birtokunkban. Az itt közölt anyagnak két jellemző vonására azonban így is érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik ilyen sajátosság, hogy a hegyvidék soknemzetiségű falvaiban az egyes szokásesemények gyakorlása nem kötődik kizárólagos jelleggel az egyik vagy másik etnikumhoz. Tehát nem ismerünk olyan szokást, amelyről teljes biztonsággal állíthatnánk, hogy csak a szlovákok, csak az ukránok stb. gyakorolnák. Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, hogy a különböző eredetű szokásesemények halmaza az együttélés, a közös gyakorlat során a különböző népcsoportoktól független, egységes rendszerré vált.

71 Ugyanennek a kérdéskörnek egy másik oldala, hogy az általunk vizsgált terület néhány szokásesemény elterjedésének tekintetében határterületnek számít. Ennek oka, hogy a Zempléni-hegyvidék három nagyobb szokásövezet határán fekszik. Nyugat felől a római katolikus vallású, magyar lakosságú palóc területekkel, észak felől a római és görög katolikus vallású szláv népcsoportokkal (szlovák, ukrán, közvetve lengyel lakossággal), kelet felől pedig a zömében református vallású szatmári-alföldi-erdélyi magyarsággal érintkezik. Ezek a hatások természetesen visszatükröződnek a Zempléni-hegyvidék falvainak szokásrendszerében. Ezeknek a hatásoknak az illusztrálásához bőségesen találni példát az általunk közölt anyagban. Az adataink másik fontos jellemzője már túlmutat a lokális vonatkozásokon. Jól megfigyelhető, hogy a farsangtól aratásig terjedő időszak szokásai néhány kivételtől eltekintve (állatok első kihajtása, májusfa stb.) - lényegében a népi vallásosság megnyilvánulásai, s így nem annyira etnikumhoz, néprajzi csoportokhoz, mint inkább valláshoz kötődnek. így az egyes szokásesemények összehasonlítására, az elterjedés kérdésének tisztázására sincs meg a tényleges lehetőség. Ez a tény is azt mutatja, mennyire sokrétű, összetett jelenséghalmazt takar a szokás, népszokás kifejezés, mennyire szükség lenne a jelenségek pontosabb kategorizálására. A Zempléni-hegyvidék népszokásainak kutatásában számos feladatot kell még megoldani. A további gyűjtések, tanulmányok, monográfiák feladata a ma még vitatott kérdések, nem egyértelmű sajátosságok tisztázása. CALENDAR CUSTOMS IN THE VILLAGES OF THE ZEMPLÉN MOUNTAINS (Abstract) Several different nationalities (Slovakians, Ukrainians, Germans and Hungarians) are living on the territory of the Zemplén mountains. The coexistence of different population groups had significant influence on the folk culture of the different groups as well as of the whole territry. It is especially valid for the system of customs, first of all in case of its 71. Jó példa BUHOCIN, Ottó 1968. 234