Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

(Regéc) levében megfőzték. Ahol a viasszal „megírták" a tojást, ott a festék nem fogta meg, s így a minták fehéren maradtak.

6 2 Húsvétkor, különösen annak első napján a táplálkozás is ünnepibb volt, mint egyéb alkalmakkor. Reggelire általában húsvétra készült kalácsot ettek tejeskávéval. Ebédre töltött tyúkot, sült húst, töltött káposztát, húslevest, esetleg főtt sonkát készítettek. Boldogkőváralján, Fonyban és Hejcén a jobb módú családok húsvétra bárányt vágtak, amit töltve vagy sülve fogyasztottak. Érdekes hiedelem fűződik Óhután az első napi ebédhez. Ezen a napon ebédig egy korty vizet sem ittak, hogy a nyáron jól bírják a szomjúságot. Húsvét első napján mindig megajándékozták a pásztort kaláccsal, lángossal, pálinkával.

6 3 SZENT GYÖRGY-NAP (ÁPR. 24.) Az állatok első kihajtásának időpontja Baskón, Fonyban és Hejcén április elseje, Abaújalpáron és Boldogkőújfaluban május elseje, a többi faluban pedig április 24., azaz Szent György napja. Az első kihajtást különböző cselekményekkel, eljárásmódokkal igyekeztek biztonságossá tenni.

64 így pl. az előző napon patkóra fejtek, hogy a boszorkányok ne vegyék el a tehén hasznát. Közvetlenül az első kihajtás előtt szenteltvízzel hintették meg a jószágot, hogy a kísértet ne tudja bántani. Mogyoróskán és Regécen az első kihajtás előtt sóval hintették meg a földet, hogy a disznók és a tehenek ne szaladjanak szét. Abaújalpáron és Baskón meg is füstölték a tehenet, s így a boszorkányok nem tudták elvenni a tejet. Általános szokás, hogy amikor kivezetik az állatot az istállóból, keresztet vetnek magukra és az állatra is. A pásztorok az első kihajtáskor is kapnak ajándékot.

6 5 SZENT MÁRK-NAP (ÁPR. 25.) Szent György után egy nappal Márk napján szentelték a búzát. Ma már mindenütt a templomban szenteli meg a pap a búzát. A még zöld vetést egy kis asztalon az oltár mellé készítik, amit aztán a pap a mise végeztével megáld. A szentelt búzából mindenki visz haza; otthon a szobában, a szentkép mellett tartják. Régebben e napon a nép a pappal kiment a mezőre. Az emberek a templomnál gyülekeztek, majd zászlókkal, énekelve kivonultak a határba. Ott imádkoztak, majd a pap a négy égtáj felé hintve a szenteltvizet, 62. A húsvéti öntözködéshez BOROVSZKY Samu-SZIKLAY János 1896. 393. A húsvéti tojásokhoz SZABÓ László 1963. - SÁNDOR István 1957. - MARKOVIC, Petar 1972. - HDA VI. 13271333. 63. Itt kell megjegyezni, hogy igen értékes anyag lappang a húsvéti ünnepekkel kapcsolatban a régi magyar újságokban. Ld. Ezek közül SZÉTHY Lajos 1873. - „VAJK" 1897. - VARGA János 1868. - VARGA János 1870a. - VARGA János 1870b. 64. Az „első" jelentéséhez vö. SYDOW, Carl-Wilhelm v. 1948. 146-163. - KURET, Niko 1968-1969. 65. Vö. SZENDREY Ákos 1959. - HDA III. 647-657. Kissé távoli párhuzam, viszont példás összefüggésekre koncentráló leírás LOORITS, Oskar 1955. 14-45. 231