Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

egyszer, hétfőn megengedték a zsíros ételek fogyasztását, húst azonban csak vasárnap ehettek. A leggyakoribb böjti ételek a káposzta, a krumpli, a bab, a gomba, a gyümölcsleves, a tejes krumplileves, a tejbedara, a csipetke tészta, a tej, a tea voltak. Boldogkőváralján nagyon kedvelt böjti táplálék volt a korpacibere. Ezekből az alapanyagokból természetesen egész sor különféle ételt tudtak készíteni az asszonyok, noha a böjti táplálkozás rendkívül egyhangú volt. Ma már jobbára csak az idősebbek tartják a böjtöt, a fiatalabbak csak pénteken tartózkodnak a húsételektől. Érdemes néhány szót szólni a böjt egyéb vonatkozásairól is. Ilyenkor tiltva volt mindenféle mulatság, szórakozás. Mogyoróskán, Regécen és Baskón a legények nem járhattak a leányokhoz. A kocsmába is csak nagyon ritkán jártak el az emberek. Mogyoróskán az idősebbek még emlékeznek arra, hogy böjt ideje alatt a férfiak nem dohányoztak és nem ittak szeszes italt. A leányok vasárnaponként a templomban találkoztak, ahol közösen imádkoztak. Mogyoróskán keresztesvasárnap (nagyböjt harmadik vasárnapja) a leányok végigjárták a faluban, illetve a falu határában levő kereszteket, és mindegyiknél elénekeltek néhány nagyböjti éneket. Ezt a szokást a közelmúltban még gyakorolták. VIRÁGVASÁRNAP E napon vidékünkön mindenütt barkát szenteltetnek. A barkát mindenki m aga szerzi be, s viszi el a templomba, ahol a pap megszenteli. Hejcén a barkát a harangozó szedi össze és ő is osztja szét a szentelés után. A szentelt barkát a szobában a gerenda alatt, vagy a szentkép mellett tartották. Nagy villámláskor, égzengéskor tűzbe dobnak néhány szemet, vagy egy ágat, hogy a füstje az Istenhez szálljon és a villám elkerülje a házat. Régebben amikor hazavitték a barkát, otthon minden családtag bekapott egy szemet, hogy ne fájjon a torkuk, illetve, hogy a hideglelés el ne kapja őket. Az ágakat a következő évig őrzik, akkor a tűzre vetik. Abaújalpáron a már elhasznált ágakat elvitték a templomba, ahol ezeket elégették és a hamut felhasználták a hamvazószerdái hamvazkodásnál. Ugyancsak Abaújalpáron a katolikusok régebben körmenetet tartottak a templom körül. A barkaszenteléssel kapcsolatban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kétségtelenül régi egyházi gyakorlat mellett a barkának szoros kapcsolata van a különböző zöld ágakkal, a fatisztelettel stb. Ennek bizonysága az a rendkívül gazdag szokáskomplexum, amely a német nyelvterületen virágvasárnapjához kötődik.

59 59. Az ünnep történetéhez vö. Katolikus Lexikon IV. 479. A párhuzamokhoz VARGA János 1870a. 183. - SZENDREY Zsigmond 1935. - SZENDREY Zsigmond 1941. - MANGA János 1942. 29. - MANGA János 1968. 120-121. - BÁLINT Sándor 1938. 191-193. - BÁLINT Sándor 1973. 194-200. - BOGATÜREV, Petr Grigorevics 1929. 65. - ZIBRT, Cenek 1950. 238-241. FEHRLE, Eugen 1955. 121-123. - MAHR, Ottó 1957. Különösen fontos GRASS, NikolausGRASS-CORNET, Marie-MELLITZER, Rudolf 1957. 30-47. 228