Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

feltétlenül figyelemreméltó tény, hogy Bednarik R. közöl egy olyan István-napi játékot, amelynek szövege szinte szó szerint megegyezik az általunk gyűjtött szöveggel.

52 Arra is utalnunk kell, hogy a Keleti-Kárpátok vidékén lakó lengyeleknél és ukránoknál sokkal nagyobb a jelentősége ezeknek a dramatikus játékoknak. Az ukrán hatást mutatja némely játékokban a szereplők oroszos neve. Ernyey J. ebből a tényből a játéktípus orosz, illetve ukrán eredetére következtet.

53 Emellett feltétlenül meg kell említenünk a galíciai lengyelek idevágó hagyományait. Saját gyűjtésemből is több olyan játékot tudok idézni, amely mind formájában, mind tartalmában hasonlít a mogyoróskai játékhoz. Azt kell tehát leszögeznünk, hogy a játék elsősorban az ukrán és lengyel változatokkal mutat kapcsolatot, azaz valószínűleg egy északkeleti irányból érkezett jelenséggel van dolgunk. Ennél többet jelen pillanatban nem is állíthatunk, hiszen éppen a minden további vizsgálat alapját jelentő anyag az, ami hiányzik. A pontosabb és általánosabb jellegű megállapításokhoz anyaggyűjtésre, a liturgia-, és egyháztörténet adatainak a feldolgozására van elsősorban szükség. GYERTYASZENTELŐ (FEBR. 2.) E napon elsősorban a katolikus lakosság, de Boldogkőváralján, Fonyban és Hejcén a református lakosság is, gyertyát szenteltetett a hajnali misén. A szentelt gyertyát mindenki hazavitte, s ha nagy vihar, villámlás, égzengés van, akkor meggyújtják, hogy a villám a házba ne csapjon. A haldokló kezébe szintén szentelt gyertyát illesztettek, és a halott mellett is szentelt gyertya égett. A gyertya szentelésének szokása megint egy olyan cselekmény, amely elsősorban a valláshoz kötődik, s ez határozza meg elterjedési területét is.

54 Ezek a szertartások az egyházi gyakorlatból kerültek át a paraszti szokásrendszerbe. Valójában a gyertya megszentelése, sőt a szentelt gyertya is a mai egyházi gyakorlat része. FARSANG A szilveszteri-újévi ünnepkörhöz hasonlóan a farsangi ünnepkör is szegényesebb az általunk kutatott területen. Bált, mulatságot persze minden faluban rendeztek. A mulatságot leginkább farsang végén, a hamvazószerda előtti vasárnapon tartották. A bált régebben az egy fonóba járó asszonyok, leányok, legények közösen rendezték, s ezt az 52. BEDNARIK, Rudolf 1943. 85. 53. ERNEY József 1904. 38-40. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a csillagozás a románoknál is elterjedt. Vidékünk szempontjából azonban a román hatásnak aligha lehetett jelentó'sége. Vö. VULPESCU, Mihail 1927. 25-27. 54. Az ünnep történetéhez vö. Katolikus Lexikon II. 232. A szentelt gyertyához SZENDREY Zsigmond-SZENDREY Ákos 1940. 205. - BÁLINT Sándor 1938. 167. A szentelmények felhasználásához általában SZENDREY Zsigmond 1938. 226