Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

nem járt köszönteni. A pásztorok megálltak a házak előtt, az ablakok alatt, kürtöltek és karácsonyi énekeket énekeltek. Néhol, így Abaújalpáron, Fonyban és Hejcén kürtölés után nem énekeltek, hanem csak bekiáltották: „Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk az egész háznépnek!" A gazda ezután behívta őket, megkínálta süteménnyel, borral, pálinkával, s mielőtt elmentek volna, a gazdasszony lángossal ajándékozta meg őket. Baskón kalácsot adtak a pásztornak, Tokajban pedig sonkát és zsírozót (szalonnát) is kapott.

3 2 A pásztoroknak — a karácsonyi köszöntéstől függetlenül — a szerződésükben is benn foglaltatott, hogy karácsonykor borral és kaláccsal kellett őket megajándékozni. Abaújalpáron karácsony első napján minden olyan család, amely disznót vagy tehenet tartott, a pásztorokat káposztás, túrós vagy lekváros lángossal ajándékozta meg. Legutóbb már csak egy községi pásztor volt a faluban, ő azonban még most is minden évben megkapta ezt a járandóságát. Itt csak megemlítem, hogy a pásztorokat számos egyéb alkalomkor is meg kellett ajándékozni, így az állatok első kihajtásakor, folyatáskor, elléskor stb. Az év ünnepei során húsvétkor és pünkösdkor kapott ennivalót a pásztor ajándékba.

33 Visszatérve a pásztorok vilia esti köszöntésére, ez megint olyan szokásnak tűnik, amely különböző megjelenési formáiban elsősorban a Felvidékhez, Észak-Magyarországhoz kötődött. Az ide kapcsolódó rendkívül összetett szokáseseményeken belül három motívum világosan elkülöníthető. A pásztorok megajándékozásának, a köszöntésnek és a vesszőzésnek a motívumai azok, amelyek hol magukban, hol pedig egyéb elemekkel kombinálódva jelentkeznek. Ezen elemek közül a pásztorok megajándékozása, és kisebb mértékben a köszöntés is általánosan ismertnek tűnik a magyar nyelvterületen. A vesszőzés és főleg a vesszőzésnek a pásztorok megajándékozásával való összekapcsolódása azonban csak a Felvidék középső és nyugati részeire jellemző.

34 Vidékünkön szintén nincs nyoma az állatok és a pásztorok vilia esti megvesszőzésének. Annál fontosabb azonban a pásztorok köszöntése, amely szokás más elemekkel gazdagodva újévkor is felbukkan. Ez a szokásesemény pedig elsősorban keleti irányú kapcsolatokat mutat. Vagyis a Zemplénihegyvidék jelen esetben a vilia esti vesszőzés és a szilveszter-újévi pásztorköszöntés két nagy területe közötti átmeneti zónának tekinthető. Azonban ezekre a megállapításokra a későbbiekben még visszatérünk, most csak jeleztük a problémát. Az ünnepkör egyik legdominánsabb, legsokrétűbb cselekménysora a karácsonyi, a vilia esti vacsorához fűződik. A karácsonyi asztal hiedelemköre, a vacsora előkészítésének és elköltésének szokásai igen változatosak, gazdagok. Mivel azonban erről a témáról már volt alkalmam részletesebben szólni, nincs szükség az egyszer már leírtak ismétlésére.

3 5 Elégedjünk meg most annak hangsúlyozásával, hogy a karácsonyi vacsora vidékünkre jellemző szokáskomplexuma beleillik a Felvidék egészére jellemző képbe. Azonban számos motívum esetében éppen a Zempléni-hegyvidék falvai jelentik a határvonalat. Ki tudunk mutatni néhány olyan elemet (pl. a karácsonyi szalmának és szénának a gyü32. A tokaji adatot Gunda Bélának köszönöm. 33. A pásztorok megajándékozásának szokáskörét számos abaúji, zempléni adattal ld. UJVÁRY Zoltán 1975. 112-122. Területünk vonatkozásában vö. NIEDERMÜLLER Péter 1977a. 232. 34. Vö. MANGA János 1968. 52-66. - NIEDERMÜLLER Péter 1977b. 35. A karácsonyi asztal és vacsora szokáskörét részletesen tárgyalom NIEDERMÜLLER Péter 1977a. 229-232. 219