Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: Kutatások és eredmények a Zempléni-hegység népi kultúrájának tanulmányozásában

p 1964-ben monográfia is készült,

6 6 a Tokaj-Hegyalja szőlőtermelése ember földrajzi szempontból címmel Hézser Aurél publikált tanulmányt 1924-ben.

6 7 A szőlészet-borászat hagyományos munkamódjairól már a 18—19. században is jelentek meg ismertetések.

68 A szőlők talajműveléséről Kecskés Péter, a szőlőmetszőkésekről, azok mester- és tulaj donjegyeiről és a metszésmódokról Vincze István, a Zempléni-hegység nyugati lejtőjén folytatott szőlészetről és borkészítésről Paládi-Kovács Attila közölt tanulmányt.

6 9 A szüreti népszokásokról Balogh Ferenc, Erdész Sándor, az erdőbényei bodnártáncról Gönyey Sándor és Seemayer Vilmos értekezett.

70 A népi építkezés eddigi eredményeiről ismét Gönyey Sándor két tanulmányát kell megemlíteni. Foglalkozott a régi tűzhelytípusokkal és Pusztafalu népi építkezésével.

71 A hegyaljai szárazmalomról és a hegyközi cselédházakról Balassa Iván közölt adatokat.

72 Filkeháza népi építészetét Petercsák Tivadar tanulmányozta.

73 Az egyik igen jellegzetes gazdasági épület, az abara elterjedésével és kapcsolataival Paládi-Kovács Attila foglalkozott.

74 A házbelsők népi világításához Ikvai Nándor és Szabadfalvi József, egy igen primitív tűzgyújtási módról Ujváry Zoltán közölt adatokat.

75 Telkibánya 1970-es lakáskultúráját S. Nagy Katalin tanulmányozta.

76 A Zempléni-hegységben az emberi erővel végzett teherhordás, illetőleg az állati erővel való vontatás igen sokrétű és napjainkban is élő. Ennek ellenére e témakörökről is meglehetősen kevés publikáció látott napvilágot, itt csupán Gunda Béla és Paládi-Kovács Attila tanulmányaira hivatkozhatunk.

77 A népi háziiparok közül a kenderfeldolgozás és a szövés-fonás témaköréből jelent meg néhány tanulmány. Flórián Mária írta le a kedermunkát Mogyoróska és Regéc környékéről,

78 illetőleg Dobrossy István és Fügedi Márta közölnek adatokat a Zemplénihegység területéről összefoglaló tanulmányokban.

79 Zemplén megye iparának 16—17. századi történetével Román János foglalkozott.

80 A híres sárospataki fazekasság történeti, néprajzi és népművészeti feldolgozását több publikációban ugyancsak Román János végezte el.

81 Ahabán mesterek tevékenységével 66. LACZKÓ István 1964., KÖRMÖCZY László 1965. 67. HÉZSER Aurél 1924. 68. SZABÓ Dávid 1855., LÓCZAY László 1899. 69. KECSKÉS Péter 1967., VINCZE István 1957., VINCZE István 1956. PALÁDI-KOVÁCS Attila 70. BALOGH Ferenc 1905., ERDÉSZ Sándor 1957., GÖNYEY Sándor 1934,. SEEMAYER Vilmos 1937. 71. GÖNYEY-ÉBNER Sándor 1931., GÖNYEY Sándor 1939. 72. BALASSA Iván 1958., BALASSA Iván 1973. 73. PETERCSÁK Tivadar 1966., PETERCSÁK Tivadar 1978. 74. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1969. 75. IKVAI IVÁNCSICS Nándor 1958., SZABADFALVI József 1963., UJVÁRY Zoltán 1958. 76. S. NAGY Katalin 1978. 77. GUNDA Béla 1956., PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973& 78. FLÓRIÁN Mária 1966. 79. DOBROSSY István 1970., DOBROSSY István 1973., DOBROSSY István-FÜGEDI Márta 1977Ű., DOBROSSY István-FÜGEDI Márta 19776., DOBROSSY István-FÜGEDI Márta 1979. 80. ROMÁN János 1965., ROMÁN János 1966., ROMÁN János 1968. 81. ROMÁN János 1951., ROMÁN János 1955., ROMÁN János 1965., ROMÁN János 1959. 20