Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

KALENDÁRIS SZOKÁSOK A ZEMPLÉNI-HEGYVIDÉK FALVAIBAN NIEDERMÜLLER PÉTER Az utóbbi években több tanulmány, hosszabb-rövidebb közlés jelent meg, amely munkák a Zempléni-hegyvidék falvainak kalendáris szokásait mutatták be.

1 Hiányzik azonban egy olyan összegző tanulmány, amely nemcsak bemutatja, hanem megkísérli tágabb összefüggéseiben ábrázolni ezeket a szokáseseményeket. Munkámban arra törekszem, hogy a Zempléni-hegyvidék falvaiban megfigyelhető kalendáris szokások közelebbi-távolabbi párhuzamait felvillantva, vázoljam e terület szokásrendszerének sajátosságait, a magyar szokásrendszer egészével való kapcsolatát. A rendelkezésünkre álló anyagot a szokásesemények előfordulásának alkalmai szerint csoportosítottuk, mivel ez a mód régóta kialakult, bevált és elfogadott metódusát jelenti a leíró jellegű szokástanulmányoknak. Az egyes szokásesemények előfordulási alkalmait az egyházi év menetének megfelelően írjuk le. ANDRÁS-NAP (NOV. 30.) E naphoz elsősorban a szerelmi varázslás különböző formái kötődtek országszerte, s így vidékünkön is, természetesen nem kizárólagos jelleggel. Ezek a szokások számos más alkalommal is (pl. Luca-nap, karácsony, újév, húsvét stb.) előfordultak. András-nap estéjén (Boldogkő vár alján már előző este is) a fonóban vagy valamelyik háznál összejöttek a leányok gombócot, vagy derelyét főzni. Minden leány készített magának egy gombócot, amibe beletett egy cédulát, rajta egy legény nevével. A gombócokat egy fazékba tették, majd főzni kezdték. Amelyik gombóc legelőbb feljött a forró víz tetejére, azt a legügyesebb leány kikapta, s amilyen név volt a cédulán, olyan nevű legény lett a férje. Általánosan ismert volt a szokás egy másik formája is. Ilyenkor nem tettek cédulát a gombócokba, hanem minden leány megjelölte valamilyen módon a maga készítette gombócot. Azt tartották, hogy az a leány megy elsőnek férjhez, akinek a gombóca legelőbb a víz tetejére kerül. Ezeket a cselekményeket a derelyekészítéshez fűződőén is gyakorolták. A derelye készítéséhez emellett egyéb varázslóeljárások is kapcsolódtak. A leányok megjelölték a maguk készítette tésztát és meghívták vacsorára a legényeket. 1. Elég itt utalni az olyan adatokban gazdag gyűjteményekre, mint KOVÁTS Dániel (szerk.) 1971. ÚJVÁRY Zoltán 1975. - JUHÁSZ Ágnes 1976. - NIEDERMÜLLER Péter 1977a. - NIEDERMÜLLER Péter 1978-1979. 207