Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Barna Gábor: A hiedelmek alakjai a zempléni-hegység falvaiban
együtt kellett élni (Boldogkő váralj a, Végardó 52 ), intenzív nemi életet folytatni. Erdőbényén a tojást hamuba tették, mindig rávizeltek, s így is kikölthették a lidércei. A lidérc apró termetű, mint a galamb, mint egy csirke. A gazdáját mindenhova kísérgeti, még a mezőre is elmegy vele. Mindenütt megemlítik pénzhordó tevékenységét, amelyet gazdája kívánságára folytat. Ám vihar, dörgés-villámlás esetén „bújt az emberhez, mert akkor odacsapkodott a villám, ahol a lidérc volt" (Erdöbénye). Más tevékenységét nem említik a történetek a lidércnek. Ezzel kapcsolatban is megjegyzik azonban, hogy olyanokra mondták rá: lidércük van, akik ügyesebbek voltakjobban boldogultak, mint a többiek. A lidérctől megszabadulni úgy lehet, ha valami lehetetlent kívánnak meg tőle (Végardó 53 ). A lidérc szó jelzőként is él területünkön. A fejlődésben elmaradt kiscsirkére mondják ma is, hogy olyan kis lidérc (Nyíri, Boldogkőváralja, Erdöbénye). „A lidércmadár mindig fut és ha valaki futva ment, azt mondták rá, hogy fut, mint a lidérc!" (Mogyoróska). Számtalan történet szól a határban fellobbanó tűz kapcsán a tüzes emberről, tüzes mérnökről. E történetek egy része most nem tartozik vizsgálódási körünkbe, kincsmonda. Megjegyezzük csupán, hogy az elásott kincs láng alakban történő tisztulását lidércfény nek nevezik (Mogyoró ska) 54 . A tüzes ember a hiedelem szerint rossz lélek. Meghalt, de halála után nem tudott nyugodni, pihenni, ijeszteni, pokutoválni járt (Regéc). 5 5 A tüzes ember tűz formájú láng alakjában jár a mezőn, főleg őszi időben (Boldogkőújfalu). Mondják, hogy felkapaszkodott olykor a szekér hátuljára is, de ha a kocsis elkáromkodta magát, akkor eltűnt (Boldogkőújfalu). Árkán is elkárhozott léleknek tartják a tüzes embert, aki az imádság hatására közel jön az emberhez, csak a káromkodás űzi el. 56 A határban felbukkanó mozgó lángot tüzes mérnöknek is mondják. Szintén elkárhozott lélek, aki életében „nem ugy mért, ahogy kellett volna, azért nincs nyugalma". Szerszámait is vitte magával, helyenként megállt, letette asztalát, lámpáját és írt, mért (Erdöbénye). A tüzes ember, a tüzes mérnök alakjával a legutóbbi időkig a gyerekeket is ijesztgették, hogy esténként ne mászkáljanak (Regéc, Erdöbénye, Boldogkőújfalu, Mogyoróska). 5 7 A tüzes ember, tüzes mérnök megnevezés mellett hallható a dzsim (Fony, Mogyoróska) és dzsindzsimér (Kovácsvágás) 5 8 elnevezés is. 51. Ukrán és szlovák párhuzamokhoz 1.: RÓHEIM Géza 1925. 96. skk.; HOPPAL Mihály 1969. 402-414. 52. HOPPAL Mihály 1969. 404-405. 53. HOPPAL Mihály 1969. 404-405. 54. SINKÓRózagy. 55. SINKÓRózagy. 56. FLÓRIÁN Mária gy. 57. A Zemplén megyei Kisdobozon is a lidércfényt tüzes mérnöknek tartották, aki lámpással a kezében jár (BOROVSZKY Samu é. n. 160.), Karcsún tüzes mérnök, indzsellér a neve (BAJUSZ Katalin-KUDERNA Klára 1971. 165-169.). 58. Vö.: FERENCZI Imre 1960. 16. 202
