Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: Kutatások és eredmények a Zempléni-hegység népi kultúrájának tanulmányozásában

juhászat és a juhmigráció kérdéséről Szabadfalvi József tollából jelent meg több tanulmány.

56 A makkoltatáshoz Balassa Iván is szolgáltatott adatokat.

5 7 A zempléni Hegyköz egyik községének, Filkeházának paraszti állattenyésztését és a hozzá kapcsolódó pásztorkodást Petercsák Tivadar dolgozta fel példamutatóan. Néhány írásában kutatásait kiterjeszti az egész Hegyköz területére. Külön tanulmányt szentelt a szavasmarhatartásnak, a lótartásnak, a sertéstartásnak és a baromfitartásnak, illetőleg az állattartás építményeinek. Foglalkozik e témakörrel a Hegyköz c. könyvében is.

58 Források és kutak a Zemplénihegyvidéken címmel Ujváry Zoltán közölt tanulmányt.

59 A földművelés paraszti gyakorlatáról sajnos igen keveset tudunk. Elsőként Tagán Galimdsán cikkét kell megemlítenem 1939-ből Pusztafaluról. Az 1960-as években két jelentős kutatás folyt a Zempléni-hegység s a hozzá kapcsolódó Hegyköz területén. Balassa Ivánnak jelent meg monográfiája Földművelés a Hegyközben címmel,

60 a hegység legelzártabb belső területének földműveléséről több cikket publikált, s egy kiváló monográfiát jelentetett meg Ikvai Nándor.

61 A Tokaj-Hegyalja szőlőtermesztéséről, a borkészítésről a nagy hírű tokaji bor történetéről, a hozzá kapcsolódó szokásokról sokkal nagyobb a publikációk száma. Lássuk itt is a legjelentősebbeket. A 14. századi magyar szőlő- és gyümölcstermesztésről írott tanulmányában Belényesy Márta hegyaljai adalékot is említ. A 16—17. századi sárospataki szőlőművelésről Román János, a 16—18. századi szőlő-monokultúráról A

7

. Kiss István, a szabad és a dézsmás szőlőkről R. Péter Katalin, a sárospataki és a regéci uradalmak szőlőműveléséről a 19. század első feléből Oláh József, a hegyaljai mezővárosok társadalmáról Orosz István, a borkereskedelemről Komoróczy György, Bartha István közölt tanulmányt.

6 2 Ez utóbbi figyelemreméltó ismertetést készített a szőlőőrzés szervezetéről is.

6 3 Balassa Iván több munkájában foglalkozott a Tokaj-Hegyalj a borászatának kérdéseivel, így pl. a szőlőművelés és borkezelés 16—17. századi változásaival, a filoxerajárvánnyal, írt a. faktorok (közvetítők) szerepéről a borkereskedelemben és a borféleségek terminológiájáról.

64 A hegyaljai régi szőlőművelés szókincsét Bakos József is feldolgozta.

6 5 A Tokaj-Hegyalja szőlőkultúrájának rekonstrukciójáról tanulmány, Borsod-Abaúj-Zemplén megye szőlészetéről 56. SZABADFALVI József 1963., SZABADFALVI József 1968., SZABADFALVI József 1970., SZABADFALVI József 1971Ű., SZABADFALVI József 19712?., SZABADFALVI József 1972. 57. BALASSA Iván 1973. 58. PETERCSÁK Tivadar 1971., PETERCSÁK Tivadar 1972., PETERCSÁK Tivadar 1973., PETERCSÁK Tivadar 1975., PETERCSÁK Tivadar 1976c, PETERCSÁK Tivadar 1976*., PETERCSÁK Tivadar 1977., PETERCSÁK Tivadar 1978., PETERCSÁK Tivadar 1979. 59. UJVÁRY Zoltán 1969. 60. BALASSA Iván 1964. 61. IKVAI IVÁNCSICS Nándor 1961., IKVAI Nándor 1962., IKVAI Nándor 1967. 62. BELÉNYESY Márta 1955., ROMÁN János 1964., N. KISS István 1973., R. PÉTER Katalin 1964., OLÁH József 1964., KOMORÓCZY György 1944., BARTHA István 1974., BARTHA István 1975. OROSZ István 1960. 63. BARTHA István 1972. 64. BALASSA Iván 19776., BALASSA Iván 1973., BALASSA Iván 1975a., BALASSA Iván 1975&. 65. BAKOS József 1959. 2* 19