Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Barna Gábor: A hiedelmek alakjai a zempléni-hegység falvaiban

Maguk a pásztorok is igyekeztek fenntartani ilyen hírüket, hiszen gyógyító tevékenységüket titokban, mások szeme elől elrejtve, egyedül végezték (Regéc, Nyíri, Mogyoróska).*

0 Minden településen éltek ezelőtt olyan asszonyok, akik különféle emberi betegségeket tudtak meggyógyítani. Gyakorlatukban szintén a tapasztalati tudás és a hagyomány követelte mágikus gyakorlat keveredését figyelhetjük meg. Gyógyításukra legmegfelelőbb időpont a napfelkelte és a napnyugta volt. Szórványadatok szólnak a patkány és más férgeket elűzni tudó emberektől. Az elűzés úgy történt, hogy a tudós ember kolomppal körbejárta a házat és akkor elmentek a patkányok (Boldogkőváralja). Táltos. Figyelemre méltó vonása a vizsgált települések néphitének, hogy benne a táltoshit nem található meg. Bizonyos, ide sorolható jelenségeket az említett tudósoknál, részben a garabonciásnál és a halottlátónál fedezhetünk fel. Ugyanígy alig ismert maga a táltos terminus is.

4 x Fonyban táltosnak vagy tárosnak a nagyszájú, másokkal könnyen összevesző embereket nevezik, aki emellett még pletykás is. Erdőbényén elsősorban a gyorsan haladó, szépen húzó lóra mondják, hogy táltos, de emberre is, ha hasonló módon megy. Hercegkúton nem nagyon ismert és használt szó. A bámész természetű, száját mindig nyitva hagyó gyerekre szokták mondani, hogy úgy nézel ki, mint egy tátos. Nyíriben is főleg lóra mondták, valamint a hirtelen természetű, ideges és nagyon beszédes emberre. A bámészkodó, nézelődő, semmit sem csináló gyerekre azt mondják, hogy olyan vagy, mint egy tátos! Boldogkőújfaluban a tátos az gazdag, büszke ember. Regécen és Abaújalpáron a szót csak a szépen kifejlett, jól abrakolt lóra mondják.

42 Néhány esetben sikerült megfigyelni, hogy a táltos szó mesei olvasmányélmények hatása alatt honosodott meg (Mogyoróska, Komlóska). Legtöbb településen és informátornál viszont teljességgel ismeretlen. Halottlátó. A hit intenzitását, a zempléni nép életében betöltött szerepét tekintve, kétségtelenül a halottlátót tarthatjuk a zempléni hitvilág egyik legfontosabb alakjának. A halottlátó képzetköre szoros szálakkal kapcsolódik általában a halottkultuszhoz, s érintkezési pontjai vannak pl. a szakrális hagyományokkal, a népi gyógyítással. Manapság a putnoki asszonyhoz járnak, régebben pedig Bekecsen, Miskolcon, Hejőcsabán, valamint Erdőbényén működött halottlátó. A felsoroltak közül a legtöbb történet vidékünkön a bekecsi és — természetesen újabban — a putnoki halottlátóhoz kapcsolódik.

43 40. MÉSZÁROS Erzsébet 1966. 289-295. (Pacin); BOROVSZKY Samué. n. 160. (Golop) 41. Ennek hiánya ugyan nem jelenti feltétlenül a hiedelem hiányát is egyúttal Vö.: DIÓSZEGI Vilmos 1973. 189-204.; KRUPA András 1974. 279-280. (Nyíregyházára és Békéscsabára vonatkozóan). 42. Ugyanez a helyzet a Békés megyei és a nyíregyházi szlovákoknál, ahol a táltos a gyors és pompás paripa jelzőjévé vált. Vö.rKRUPA András 1974. 278. skk. L. m.: FERENCZI Imre 1960. 11-12., ill. 36. jegyzet. 43. A halottlátóknak egy-egy vidék életében betöltött szerepére, kapcsolatteremtő' erejére és migrációt elindító szerepére 1.: BARNA Gábor 1973. 109-113.; BARTA János 1977. 83-93. 197