Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Dobrossy István–Fügedi Márta: Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás a Zempléni-hegyvidék falvaiban

5. kép. A rostminősítő eszközök elnevezése A ecset, o pátyoszoló melege következtében finomodik a rostanyag, jobb minőségű lesz a belőle készített vászon. Előfordulása azért is érdekes ezen a területen, mert a néprajzi leírások eddig Magyarország más vidékeiről nem tesznek említést hasonló eljárásról. Az ágyban történő rostpuhítás ismeretének, Ül. előfordulásának települései: Árka, Baskó, Fony, Háromhuta, Mogyoróska, Korlát, Regéc, Nyíri, Kiskinizs, Bocs, Sajólád, Hemádkak, Fügöd, Abaújdevecser, Hemádvécse és Krasznokvajda (4. kép). A térképen kirajzolódó terület túlmutat a Zempléni-hegyvidéken, így azt vizsgált területünkre jellemző sajátosságnak nem tarthatjuk. A rostpuhító eljárások következő változata az, amikor a kenderrostot nagyobb fatönkön kalapáccsal, vagy kalapácsszerű munkaeszközzel puhítják. Ennek egy sajátos változatát GönyeiS. figyelte meg és írta le az Abaúj megyei Nyíriből.

16 A kalapáccsal történő puhítás ismeretes Mogyoróskán, Fonyban, Regécen, Árkán és Baskón, de megtalálható a Hegyköz csaknem valamennyi településén is (4. kép). Árkán, Baskón és Mogyoróskán előfordul a rost kézi hadaróvüL történő verése, puhítása is. „Ha cséppel akarják feldolgozhatóvá tenni a megtilolt és/e/ekbe font kendert, egy nagyméretű, földre terített ponyvára helyezik, hogy a nagy lendület szét ne vigye" a kórót, rostot, s a babhoz hasonlóan verik, puhítják.

17 16. GÖNYEI Sándor 1939. 136. 17. FLÓRIÁN Mária 1963. DENIA 754. 28. 9* 131