Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Juhász Ágnes: Hejce településnéprajza

3. kép. Lakó- és gazdasági épületek elhelyezkedése a telken, 1976 település,

19 egy esetleges német eredet az etnikai tudatban sem jelentkezik. A csűrök ilyen típusú elhelyezkedése a gazdálkodás jellegével és földrajzi viszonyokkal magyarázható. Ismeretes, hogy az egyes felszíni formákon más és más típusú gazdálkodási mód alakult ki, és ennek hatása a telkeken még napjainkban is megfigyelhető. Györffy István megállapítása, amely a csűrös települési rendszert és az egytelkű települést azonos helyhez köti,

20 ma is helytálló. Ez egy-egy vidék gazdálkodási módjának felszíni jellemzőjét emeli ki, de emögött Györffy látja a síkságok és a hegyvidékek gazdálkodási rendszerének különbözőségét, amely nemcsak a határban jelentkezik, hanem a település összességében is tükröződik. A telek két nagy egysége az udvar és a kert. Az udvaron található épületek: ház, nyári konyha, istálló, sertésól, tyúkól, kamra.

2A Az udvarhoz kapcsolódó kertben a csűr, néha a méhes, szénke, fészer, sop és a törekes, ritkán az aszaló. A lakóház tagolása: szoba, pitvar (konyhának átalakítva), kamra (néhány esetben szintén szobának alakították át). Esetenként vannak olyan helyiségek, amelyek külön 4 Arép. Z-úr&d- és gazdasági épületek elhelyezkedése a telken, 1976 19. A Hernád völgyébe telepített 10 falu lakói között nem szerepelnek hejceiek. 20. GYÖRFFY István 1943. 88. 21. A hejcei udvar épületeinek elrendezése majdnem azonos a környező' falvakban találhatóval. 110