Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Juhász Ágnes: Hejce településnéprajza

HEJCE TELEPÜLÉSNÉPRAJZA JUHÁSZ ÁGNES A Hernád völgyében található községek egyike Hejce, amely nem közvetlenül a folyó partján helyezkedik el. A falut keresztülszelő Szerencs-patak [az I. és a II. katonai felmérés térképén Hejce (1. kép)], a környező erdők adta védelem, építőanyag, élelemszerzés lehetősége fontos tényezője volt az állandó település létrejöttének. Az első írásos említés a Váradi Regestrumban Lőrinc Hensy lakos nevével található.

1 A tatár pusztítás alkalmával elveszvén az egri püspökségnek összes oklevele, IV. Béla 1261-ben új alapítólevéllel látta el, és ezzel megerősítette a püspökséget az I. István által adományozott javakban, ezek között szerepel Hece is.

2 Györffy György írja Bonctelkéről, hogy a község Hejce mellett, délre feküdt.

3 Ez jelzi a település létét a XIV. században. A dűlőneveket, a tagosítás előtti és utáni térképeket megvizsgálva sem találtam azonban nyomát Bonctelkének. Az emlékezet csupán a Becsali csárdáról szól, amelynek neve a Gönc felé vezető úton, a vasút melletti dűlőnévben napjainkban is fellelhető.

4 A környező falvakban végzett gyűjtés során a néphagyományban felbukkant Bonctelke. A község nevére nem emlékeznek már. Fony részéről Felső-Oszlásnak hívják ezt a területet. A göncruszkai—hejcei határ találkozásánál volt egy klastrom, s itt ma is található gyümölcsös és kút. Rupp Jakab munkájában írja, hogy egy Szent Katalinról elnevezett zárda van „a Göncz szomszédságában levő Ruszka Abaúj vármegyei faluban".

5 Hejce mindvégig egyházi birtok. Plébániás faluként említik Hecha néven 1332-ben, és Hecse néven adózik 1427-ben az egri püspökségnek 40 egész telek után. A község lakói 1483-ban 40 forint adót fizettek. Az 1485-ös feljegyzés szerint a családok száma 51, a lakosok szőlőművelők. A XVI. században a hejcei Baksza-család a falu részbirtokosa. Thököly István 1617-ben szerzi meg 31 132 forintba írt zálogjogon. Az egyház 1678-ban kapja vissza, s ekkor a kassai Szent László-szemináriumnak adományozzák. A kuruc háborúk után mindössze 16 a jobb ágy családok száma.

6 A XVIII. század eleji stagnálás után a XVIII—XIX. századokra a lakosság létszáma újból meghaladja az ezer főt. A Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor (1772) a kilenc 1. KARÁCSONYI János-BOROVSZKY Samu 1903. 234. 2. PESTY Frigyes 1880. 152.; GYÖRFFY György 1963. 44.; 91. 3. GYÖRFFY György 1963. 71. 4. A Becsali csárdáról bővebben a külső teleknél. 5. RUPP Jakab 1872. II. 292-293. 6. ÁDÁM István-SVÁB Antal SZABÓ Gyula-SZABÓ Sándor 1970. 144-145. 105