Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

cj irj-rN'i Je - szu - le - mi, pa- szu- le-mi) o - pe- ra - lesz, o- mesz-ra - lesz! ^ * In gló - ri - a sza - lu .- ta - rész. r i r r i r cF^P * 0A - por - te , por - te ( ta - bo - re bo - re

) & -} m^ In glo ri - a sza - lu - ta - rész. I. PÁSZTOR: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Ide duda, legyen jámbor e háznak ura. Hol szedtem-vettem magamat, húztam-vontam fáradt lábaimat, sürgetvén dolgomat, rongyos bocskoromat meg sem talpalhattam. Betlehem hegyén jártam, sétáltam; sétálásom közbe egy vad kecskére találtam, amelytől lútól-bútól úgy megijedtem, hogy az összes pajtásaimat mind széjjel szerkesztettem. De azért, ha egyet füttyentenék juhászok módára, talán elé gyönne szívem fájdalmára (botjával koppant): Gyere be, pajtás! II. PÁSZTOR (belép): Dicsértessék a Jézus Krisztus! Lám, szerelmes pajtásom, én is itt vagyok, ne csodálkozz rajtam, hogy szakállaim nem nagyok. De azért vigyázz, valamiként velem fejet ne cserélj, mert az én fejem most is tele van valami borsöprűvel, vigyázz, hogy fel ne függesszelek erre a fára (odavágja a csörgős botot). Arra bizony, a Kain akasztófájára! I. PÁSZTOR: A harmadik juhász pajtást hol hagytad? II. PÁSZTOR: Betlehem hegyén járván, kezeit fájtassa, lábait nem bírja. De azért, ha egyet füttyentenék juhászok módjára, talán elé gyönne szívem fájdalmára (földhöz üti a botját): Gyere be, pajtás! III. PÁSZTOR (bemegy): Dicsértessék a Jézus Krisztus! Lám, szerelmes pajtásim, én is itt vagyok. Engemet az öreggel és a kecskéssel Betlehem hegyén hagytatok. Féltem az öregnek mérges szakáilátói, kecskés pajtásnak rongyos gubájától és éles baltájától. I. PÁSZTOR: A kecskés pajtást hol hagytad? 556