Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

SZABÓ GYULA (A kedvesét és önmagát megölő legény) Szabó Gyula Horváth Jolánt szerette, De az anyja nem engedte szeretni. Jól van, Jolán, nem engednek szeretni, Majd meglátod mit fogok cselekedni. Szabó Gyula egy vasárnap délután Jolánkával találkozott az utcán. Hívta őtet a ligetbe sétálni, Ott fognak majd virágokat szedni. Szabó Gyula kihítta az erdőbe, De nem azért, hogy virágokat szednek, Hanem azért, te sem leszel a másé, Meghalunk mi, kisangyalom, egymásé. Horváth Jolán letérgyepelt a fődre, Ne öljél meg kinn a sűrű erdőbe! Szeretője nem hallgatott szavára, Földhöz csapta, rátapodott nyakára. Kezét-lábát összevissza vagdalta, A fejét is a nyakától elvágta. Borotvával kimetszette a szívét, Úgy küldte a másvilágra a lelkét. Szabó Gyula revolvere de fényes! Abból neki egy golyó elégséges. Belecélzott egyenest a szívébe, Úgy borult rá a Jolánka testére. Hét Sajó-völgy Szűcs Ferencné Bárdos Margit (63), 1972