Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

jelent, a népélet számos jelenségét is megörökítő kitűnő könyvéből erre a gyermekjátékra vonatkozó részt: „Szokásban van a mulatságnak az a módja is, amely a »hója dunda hója« szlovák népi énekre történik. Akik ezt játszák (többnyire lánykák és hajadonok, néha ifjakkal keverve) a játszók számától függően nagyobb-kisebb kört formálnak és kezüket szorosan összefűzve most erre, majd arra, lassabban és gyorsabban keringenek a »hója dundja hója« kiáltást kettőzve. Majd hirtelen a kör szétszakad és a kar két vonalban helyezkedik el, az egyik sor kérdez, a másik válaszol, aztán mindkettő együtt ismételve és énekelve a »hója dundja hoja«-t, a játékot szünet nélkül folytatják. Ezután félkört alakítanak, amelynek egyik szárán a magasabb növésűek állnak, akik kezüket összekulcsolva és fejük fölé emelve folyosót képeznek, ahol a többiek a másik szártól elindulva alábújnak és átmennek, míg csak állandó éneklés közben mindenki el nem foglalja ismét a helyét."

46 A szlovák-magyar kapcsolatot illetően a hója, dunda hója, illetőleg a haja, gyöngyöm, haja refrén állt a vizsgálatok középpontjában. Idevonatkozóan az interetnikus kapcsolatok kérdésénél teszünk még utalást. Itt most csak megemlítjük, függetlenül attól, hogy az átadás-átvétel kérdése, valamint a funkcionális magyarázat milyen eredménnyel zárul, ez a játék mind a gömöri szlovákok, mind a gömöri magyarok hagyományában ismeretes és a népszerű játékokhoz tartozott. Az elterjedése a palóc és a palóc kirajzású területeken nyomon követhető. Úgy gondolom, hogy a gömöri, de tágabban értelmezve az egész palócság etnikai jellemzőjeként tarthatjuk számon. A felnőttek hagyományához tartozó műfajokból a gyermekjátékokba, a gyermekjátékok dalai közé való alászállást mutatja egy meséből kivált dal. A mese a rajtakapott hűtlen asszonyról szól s Gömörben általánosan ismert. A mesebeli asszony betegnek tetteti magát, az urát cserfába oltott almáért küldi, hogy azalatt, amíg a 48 Bartholomaeides Ladislaus: Inclyti superioris Ungariae comitatus Gömöriensis Notitia historico-geographico-statistica. Leutschoviae, 1805-1808.446.; Fordította Szalay Emőke. Vö. Melich János: Adalék a magyarországi hídjátékokhoz. Ethn., L. 1939. 97.; Mint húsvéti játékot 1.: Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok, I. Pécs, 1940. 115-116. 32