Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

DOMBON VAN A, DOMBON VAN A KISANGYALOM LAKÁSA Parlando 'J =132 ¥=0 #^=r^ P ^ #> y Dom-bon van. a, dorn-bon van a kis-an-gya- lom la-ka-sa, m m ¥ é- 0 Föld- re haj - lik föld - re haj -lik, an - nak a ro - zsa - fa - ja . ~*1 é f r r rf f f • 1 5 ~* 0 f~ f f > f — -#—f f r ^^ K^M« 1 S; Ro-zsa-ta -ja kö- rös-kö- rül foly-ja a fel - jes - szeg - fű, -MÉ f=0 =É Ö f JJt M>J E Nem fa- po-sorryiem ta-po-som több szombat es - le kö-rül. f Kiskertembe egy rózsafa, három bimbó van rajta, Arra jön a kisangyalom, leszakít egyet róla. Ne szakítsd le kisangyalom, kinyílik nemsokára, Majd ha a hajnali harmat szépen tündöklik rajta. Csak titokba, csak titokba akartalak szeretni, De ki kellett, de ki kellett annak világosodni. Megtudta az édesanyád, hogy én téged szeretlek, Kitagadott a faluból, hogy hozzád el ne menjek. Kék szivárvány, kék szivárvány koszorúzza az eget, Barna legény, barna legény csalta meg a szívemet. De én azért nem átkozom, a jó Isten verje meg, Sűrű könnytől zsebkendője soha ne száradjon meg. Geszté te Rima melléke Csank Dezsőné Imrece Ilona (62), 1975 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom