Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Nemcsik Pál: Ózd környéki ipari munkásság a mezőgazdaságban

11.2. Távlatok 1969-ben. Az új gazdasági mechanizmus által kialakított körülmé­nyek nem csak lehetővé teszik a másodállás vállalásának ezt a módját, amelyről beszá­moltam, hanem előbb-utóbb beidegződik a társadalomnak ebbe a rétegébe ez a munka­vállalás. Valamennyi megkérdezett személy újra vállalja a munkát 1974-ben. Az igények nőnek. Kielégítésük részben az idénymunka vállalásán keresztül oldható meg. A nádasdi határban egyre több a parlag, a fekete ugar, mert a munkáskezek „odavannak az Alföldön, summásnak." Az idén is mennek, egyre többen. De ki tudná számba venni őket? JEGYZETEK 1. 1970. évi Népszámlálás 11. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc Számlálókörzeti és Külterületi adatai. Budapest, 1972. 80.1. 2. 1960-1973 között 35 borsodnádasdi munkáséletrajzot jegyeztem fel. Az adatgyűjtés munkáját a Borsodnádasdi Istvánffy Gyula Honismereti Szakkör tagjai segítették. Az életrajzok egy-egy példányát a Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény kézirattára őrzi. 3. Nemesik Pál: Tarnaleleszi, bükkszenterzsAho+i és szentdomonkosi summásdalok (1920-1944). (Kézirat). 4. A témával kapcsolatos fontosabb irodalom: Borsai Ilona: Summásdalok (A parasztdaltól a mún­kásdalig. Szerk.: Katona I.-Maróthy J.-Szatmári A.) Budapest, 1968. 95-227. 1., Koós Imre: Summásélet. Miskolc, I960., Sárközi Zoltán: A summások. (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Szerk.: Szabó István) Budapest 1965. 321-381.1. 5. Faragó Kálmán, nyűg. gyárimunkás. 6. Bakos Kálmán, bányaüzemi lakatos. 7. Bárczy Zoltán: Fejezetek a borsodnádasdi lemezgyár történetéből. Borsodnádasd, 1960. 115. 1. „Az 1894-ben Rónai Sándor karmester vezetésével alakult zenekar nagyban hozzájárult a dol­gozók kulturális neveléséhez és a lakosság szórakoztatásához." 8. Hamar Bonta János munkásmozgalmi tevékenységéhez ld. Nemesik Pál: Adatok az 1899-es borsodnádasdi agrárszocialista mozgalom történetéhez. Borsodi Szemle 1962. (VI.) 79-83.1. 9. Az Országos Társadalombiztosító Intézet 81-2527/20-1947. számú határozatában helyt ad Faragó Kálmán baloldali politikai magatartása miatt elvesztett tagsági idejének beszámítására irányuló kérelmének. Az illetékes szervezetek igazolásai alapján „megállapítást nyert, hogy neve­zett valóban baloldali magatartása miatt bocsájtatott el és a jóvátételre nem vált érdemtelenné." 10. A terpesi agrárszocialisták tevékenységére példa a Hevesvármegyei Hírlap 1899. 10. száma: „A mátrai szoczialisták kérése. A Mátra vidékén, különösen Terpes, Szék és Párád községekben megizmosodott a társadalmi rendet felforgatni czélzó szoczializmus. Esténként pipaszó melleti folyik a beszéd a szép jövőről, s azon módozatokról, melyeket a vidéket bekalandozó agitátorok előttük kifejtettek. Az ún. földművelő munkásegyletektől várják a mátrai palóezok bajaik orvos­lását .." 11. kommenció = mezőgazdasági cselédek megegyezés szerinti (természetbeni) járandósága. Magyar Értelmező Kéziszótár Budapest, 1972. 751.1. 12. Bakos János és Bakos Imre borsodnádasdi gyárimunkások 1924-ben résztvettek a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete helyi csoportjának megalakításában. 1945-ben mindketten alapító tagjai voltak a Magyar Kommunista Párt borsodnádasdi község alapszervezetének. 13. A Borsodnádasdi Bányaüzem termelése 1960-ban 144.071,7 tonna volt. Ez a teljesítmény a hatvanas évek elején állandóan emelkedett. Vö.: Nemesik Pál: Bányászélet Borsodnádasdon. Borsodnádasd, 1961. 9. 1. 14. Szabadnap. 15. Nyári nagyjavítás a borsodnádasdi lemezgyárban, ti. inventúra = leltár. 16. A kétlakiak folyamatos munkáját volt hivatott elősegíteni az Egercsehi Kőszénbánya RT. által kibocsátott szerződés 1914-ben: „Nyilatkozat. Kötelezem magamat szakadatlanul, ill. a nyári hónapokban is munkában maradni. A Bányaigazgatóság kötelezi magát, ha szorgalommal és szolgálatkészséggel arra érdemesnek bizonyultam, hogy a nyári hónapok idején, vagyis május 1-től szept. l-ig terjedő időre nekem urasági munkában teljesített műszakonként 40 fillérrel többet fizetni. Mezei munka idején 8 napi szabadságban fogok részesülni." Hevesmegyei Levéltár XI. L. 394/1914. Az Egercsehi Kőszénbánya RT. iratanyaga. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom