Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)
Nemcsik Pál: A borsodnádasdi kétlaki munkásság életmódjának változása
9. Bárczy Zoltán: Fejezetek a Borsodnádasdi Lemezgyár történetéből. Miskolc, 1960. 105.1. 10. Nemesik Pál: Bányászélet Borsod nádasdon. Borsodnádasd, 1961. 9.1. 11. Az olaj mécsesről ld. Nemesik Pál: Adalékok a borsodnádasdi szénbányászok szakszókincséhez. Magyar Nyelvó'r, 1959. 107.1. 12. Birtal im. 260.1. 13. A borsodnádasdi molnárkalács-sütővasak díszítőelemei, VII. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázat, 1958. 14. Molnárkalácssütés Borsodnádasdon. IX. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázat, 1960. 15. A borsodnádasdi molnárkalács-sütővasak díszítőelemei XI. Istvánffy Gyula Néprajzi-Honismereti Gyűjtőpályázat, 1972. 16. Adatközlő Érsek Haluska Lajos hengerész, Borsodnádasd. 17. Kalács 18. Kelesztett, vékonyra nyújtott sült tészta. 19. Fonott hátikosár. 20. Adatközlő Érsek Prókátor Ignácné, Borsodnádasd. 21. Vadalma. 22. Adatközlő Hamar. Bonta Lászlóné, Borsodnádasd. 23. Sülttészta-féleség. 24. Adatközlő Érsek Muszka Mártonné, Borsodnádasd. 25. Házi készítésű fúró, amelyet a bányában is használnak. 26. A szegecsek számára fúrt lyukakat kimélyítik. 27. Körző. 28. Keresztvágó. 29. Gőzkalapács. 30. Pikkelyes, egyenetlen felületű. 31. Műszak (12, ill. 8 órai munkaidő). 32. Adatközlőm nem járult hozzá, hogy nevét közöljem. 33. Mészáros László, borsodnádasdi római katolikus esperes szíves útmutatása alapján. 34. Lakodalom Borsodnádasdon (X. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat, 1961). A dolgozat egyik vőfélyversének részlete: „Jó töltött káposztát hoztam, énnekem is tetszik, Mert hát belevágtam két vagy három sonkát, Tizenkét disznónak elejét, hátulját. Keresse meg benne a legújabb asszony a farkát!" 35. „... a társulat működése túlnyomó részben nemzetiségi vidékekre, itt is sokszor messze kitolt pontokra esvén, a hazafias szellemben vezetett társulati iskolák a magyarosodás érdekében folytatott kultúrharcnak valóságos őrszemeivé váltak." A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság és Társvállalati Jóléti Intézmétweinek ismertetése. Budapest, 1913. 11.1. 36. Ld. a 31. kép. 37. Feudális kori pecsétnyomók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban. Borsodi Levéltári Füzetek, 3. Miskolc, 1971. 3. L (Szerk: Román János). A kiadvány 3. lapján olvashatjuk Borsodnádasd 1772-ből fennmaradt pecsétjének leírását. A pecsétnyomón stilizált földből ekevas és csoroszlya között kinövő három, kalászos búzaszál A pecsét felirata: Nádasd. ESIK (Érsek) ALBER. és Nadlos. (Csanádi) 1772. (N. P.) A Csanádi az egyik legrégibb ragadványnevek egyike, eredete a feudalizmus koráig nyúlik vissza. 38. Az üzem részvényeseinek tulajdonát képező élelmiszerüzlet, ahol a munkások kredites (hitel) könyvre vásárolhattak. 39. Nádasdon 2777 lélekből 51 izraelita vallású volt a harmincas években. Borsod Vármegye. Budapest, 1939. (Szerk: Csikvári Antal). IV. rész. Községi adattár. 25. 1. 40. Bárczy Z. im. 73. L 41. Bárczy Z. im. 97.1. 42. Nemesik P. im. 5.1.
