Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Barsi Ernő: A sályi agrárszegénység és dalai

alkalommal megkapálták. Az elsőt sarabolásnak nevezték. Eszköze hosszú, kerek kapa volt. Ezzel vágták ki óvatosan a dohány melló'l a gazt, vigyázva arra, nehogy megsértsék a dohány gyökerét. Ahogy nőtt a dohány, oldalágakat hajtott. Ezeket el kellett távolítani, a műveletet koccsofásnak nevezték. A következő munkafolyamat akkor volt, amikor a dohány elérte teljes magasságát, ilyenkor tetejelték, hogy ne hozzon virágot. A dohány törése augusztusban kezdődött. A letört levelet a dohányos hóna alá, kisimítva egymásra gyűjtötte. Amikor hóna alatt már nem fért a levélcsomó, azt letette és elölről kezdte ugyanezt a műveletet. A letett csomókat a gazda szedte össze és a szekérre rakta. Különös gondot fordított arra, hogy ne törjenek a levelek. A dohánycsomókat a dohánypajtába, szállították, itt kezdődött meg a szárítás előtti fűzés. A fűzésnél kiválogatták a leveleket, és nagyság szerint fűzték őket össze. Fűzésnél két befeléhajló levelet tettek szépen egymás mellé, melyet ellentétesen hajló levél követett, s erre megint jött a vele szemben hajló. Ezeket azután felfűzték a méteres nagyságú, megélesített dohúnyfűzőtőre (tűre). Három tűvel tettek egy kötélre a szárítóban. Megszáradás után a simítás következett. Erre körülbelül adventi időben (december elején) került sor. Arra vigyáztak, hogy simítás idején párás, nedves legyen az idő, mert akkor nem törött a dohány. A levelet letették az asztalra. Két irányból megsimították. 20—25 megsimított levelet tettek egy csomóba. A csutájánál megnedvesített, kukoricahajból készült, sodrott fonallal megkötötték. A csomókat aztán még nagyobb csomóba, ún. bálba rakták. Ezt aztán dohányzsineggel kötötték össze. A dohányosok úgy tartották, hogy jobb soruk van, mintha béresek lennének, bár meglehetősen szegények voltak. Mivel felesben termeltek, fizetésük teljesen az időjárástól függött. Ha rossz volt az időjárás, aratással, csépléssel keresték meg kenyerüket. Nehéz körülményeik ellenére is a dohányosok nótás, vidám emberek voltak. A simítóházban olyan vidáman ment a munka, akár csak a fonóházakban. A dohánytermelés lehetőséget adott a dohánycsempészés tilos, de jövedelmező vállalkozására is. A dohányosok csempészéssel pótolták rossz keresetüket, kevés bérüket. Annak ellenére, hogy a dohányra nagyon vigyáztak, külön őröket tartottak, gyakran előfordult, hogy a dohányosok leakasztottak egy-egy csomót a kötélről. A fűzőtűről lehúzott leveleket tukarcsba fonták, úgy hogy 2-3 levelet összefogtak, s aztán ugyanennyi ágba befonták a dohányt. A tukarcsot kisebb helyen el lehetett dugni, főleg a lajbi alá. így könnyebb volt a vágása is. így hordták el, amíg csak lehetőségük engedett, az uraság szárítójából. Azt, aki nem egy esztendőre, hanem csak hat hónapra szerződött el munkára az urasághoz, fizetését erre a hat hónapra egyben kapta, summásnak nevezték. A summások munkájukért terményt, kommenciót és kosztot kaptak. Sályba is jöttek néha summások, különösen a bérlők idejében. 1912-ben Sályban cserépfalusi meg cserépváraljai summások dolgoztak. Ugyanakkor Sályból is sokan mentek el summásnak. Hat hónapig odavoltak, sőt ha sok volt a munka, késett a cukorrépaaratás, ráígértek a bérükre és ottmaradtak novemberig is. A fiatalemberek gyakran még téli summásságia is elszegődtek. Jószággondozást vállaltak a téli hónapokban. Summásnak néha még olyan ember is elment, akinek földje volt. Mezőkövesdről több iparosember is elment summásnak: suszterek, szabók, akiknek nyáron nem ment jól az ipar, summásnak szegődtek. Sályból nagyon messzire elmentek időszakos munkára: Somogy, Tolna, Sopron és Bihar megye falvaiba is. Volt, aki még Németországba is elszegődött, de nem nagyon szívesen mentek el, csak a kényszerűség miatt. A summásokat a summásgazda toborozta. Ő volt aztán a vezető is, közvetített az uraság meg a munkások között. Neki nem kellett dolgozni, csak felügyelni a kiadott munka elvégzésére. Rendszerint dupla bért kapott. Ezért igyekezett mindent végrehajtatni 229 s