Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Vass Tibor: Az ózdi acélgyári munkásság életviszonyai a XX. század első felében

ment simán a többiek derültségére. Amikor az egyik fél a kemence sarkához lapuló Szabó Lajos főolvasztár vigyorgó képét észrevette, mindent megértett, ő maga is jót nevetett azon, hogy beugrott. Nem finomkodók voltak ezek a tréfák, mint ahogy a munka sem volt az, amiben éltek. Ha tréfáikban darabosak is voltak, szívükben és lelkükben nemesek tudtak marad­A szabadidő eltöltése Egy-egy acéladag elkészítésének szabadidejében pihentek, beszélgettek a dolgozók. Voltak, akik különböző dolgokat faragtak, gumitalpat hasítottak gumiabroncsokból. Szabadidő kevés volt, mert ilyenkor végezték el a közös munkákat, pl. a kemence fenékjavítást, a fenékjavító szerszámok karbantartását, a kemencék alatti takarítást, a tűzhíd tisztítást, javítást. A legismertebb faragó emberek voltak Uhlár János olvasztár és Juhász Pál üstelő­munkás. Uhlár János olvasztár csendes, halkszavú, kistermetű, sovány, de szívós ember volt. Az arca az arccsont vonalában és az orra állandóan pirult, de nem volt sebes. Szlovák származású, törte a magyar nyelvet. Soha nem káromkodott. Szerette a feketekávét rummal, de részegen nem látták. Fából madarakat, őszibarackmagból majmokat faragot! A madarak tollát maga festette, s ágakon helyezte el. Szép madárcsoport alakult ki így. Az ágat falra lehetett akasztani. Az őszibarackmagból készült majmok egyediek vagy csoportosak voltak. A majomcsoport rendszerint anyát ábrázolt a gyermekével. Az egyedi majmokból láncot lehetett fűzni. Juhász Pál üstelőmunkás szerette a természetet, madarakat. Nagytermetű, erős, kétoldalra pödört dús fekete bajuszos ember. Sokat mesélt a vadon élő állatok életéről. A kalapja mellett mindig volt színes madárszárny, ő a legkülönbözőbb formájú botokat faragta, hajlította, pácolta. Azokból a fákból szeretett botot készíteni, amelyeknek szép volt az eredeti színe, rajzolata. Gumitalp hasítással majdnem minden kemencés foglalkozott. Nem kívánt különö­sebb szakértelmet. Jó éles kaszapenge kellett hozzá és türelem, hogy a vágási felület szép sima és a vastagság egyenletes legyen. 14 Munkásdinasztiák a Martin-acélműben A „RIMA" törekedett az állandó törzsmunkásság kialakítására, a dolgozók helyhez kötésére. E célból építtette meg a munkáslakótelepeket, a munkáskolóniákat. A Martin­acélműben kialakultak a martinászdinasztiák. Közéjük tartoztak többek között az aláb­biak is: 15 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom