Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)
Orosz László: Uradalmi cselédek és summások az aszalói káptalani birtokon
így beszélte el nekünk az apám. Közben elmentünk Aszalóról más uradalmakba. Csak 1902-ben kerültünk vissza. Akkor libapásztorkodtam, majd kanászbojtár voltam. Ahogy felcseperedtem, béreskedtem, kocsiskodtam. 1913-ban bevonultam katonának. A 12-es huszároknál szolgáltam. Megjártam az orosz majd a szerb harcteret is. Az orosz fronton balkaromra srapnelszilánktól megsebesültem. Amikor 1918-ban hazakerültem, újra kocsis lettem a gazdaságban. 1919-ben a direktórium tanyai megbízottja voltam. A proletárdiktatúra bukása után Vass Miklós, az akkori bérló' elbocsátott a szolgálatból. Elbocsátó levelemre piros pecsétet ütött és piros tintával írta alá. Akkor így jelölték azt, aki nem volt megbízható, aki kommunista volt. Nem is kaptam emiatt munkát még a következő évben sem. Csak 1921-ben kerültem ismét vissza kocsisnak. 1925-ben elhatároztam, hogy kimegyek Amerikába szerencsét próbálni. Ez azonban nem sikerült, mert az ügynök eltette a 100 dollárt és megszökött vele. így tehát újból visszamentem cselédnek. Pár évig más gazdaságokba mentem kerülősködni. Majd 1935. január 1-től a káptalani gazdaságban voltam kerülő 1939. március 31-ig. Erről az időről megvan a szolgálati bizonyítványom is, amelyet Weichinger János intéző állított ki és írt alá. Ekkor már nem a Nagy-tanyán, hanem a Kis-tanyán laktunk. 1939. április 1-én beköltöztem a községbe, a Bécsi út végén vettem magamnak házat. 1940-ben Erdélyben voltam mint egészségügyi katona. 1941-ben jártam a szovjet fronton, majd a jugoszlávoknál. 1943-ban leszereltem és hazajöttem. 1945-ben a földosztáskor én is kaptam 2 holdat a meglévő 5 holdhoz. így gazdálkodtam 1960-ig. Akkor fiam Szikszón házat épített, én a fiamhoz költöztem, földemet pedig beadtam a téeszbe. Lfey emlékezem, hogy amikor cseléd voltam Czinczárnál és Vassnál, az évi bérem ez volt: 16—18 köböl vegyes termény, 1200 öl konvenciós föld, kb. 10 ölnyi konyhakert a lakás közelében, 1 szoba-konyhás lakás, 1 db tehén és 1 növendékmarha tartása, 24 kg só, 4 ürméter tűzifa, 1 szekér gallyfa az erdőből, 100 korona pénz. A terményt, a sót, a fát és a pénzt megyedévenként utólag kaptuk. A kanászbojtár fizetése a felényi volt a rendes cselédbérnek. Mint kerülő a káptalannál 1935-ben a következőket kaptam: 20 q búza, 1200 öl konv. föld, kb. 10 ölnyi konyhakert, 2 db tehén, 2 db növendékjószág tartása, 24 kg só, 8 űrméter tűzifa, 2 szekér gallyfa az erdőből, 1 szoba-konyhás lakás, szabad sertés- és baromfitartás, 100 pengő készpénz. Itt is negyedévenként, utólag volt a fizetés. A kerülőt jobban megfizették, mert azt akarták, hogy ne engedjünk lopni a határból. Megtörtént, hogy amelyik kerülő szemet hunyt a tolvajok felett, azt azonnal elbocsátotta az intéző. A tanyákon nem volt villanyvilágítás. Rettenetes nagy sár volt. Csak úgy tudtunk az istállókból a lakásba bejutni, hogy trágyából raktunk járdát magunknak, hogy el ne merüljünk. Aratás után kepebált tartottunk a Kis-tanyán, a csomózóházban. Amikor jó idő volt, a szabadban báloztunk. Előzőleg bevittük az aratókoszorút az intézőhöz. Birkapörkölttel és fejenként 1—1 liter borral vendégeltek meg bennünket." Id. Gy. Varga József 68 éves aszalói lakos a következőket beszélte cselédéletéről: „Fiatalkoromban a Hangácshoz tartozó Hajnaloson cselédkedtem. Majd 18 évig Alsóvadászon voltam községi csordás. Mikor megnősültem, Aszalón Vass Miklós bérlőnél lettem igáskocsis. Egészen 1931-ig voltam nála. Itt a fizetésem a következő volt: 16 köböl vegyestermény, 1 db tehéntartás, 1200 öl konv. föld, kb. 10 öl konyhakert, 1 szoba-közös konyhás lakás, sertés- és baromfitartás, 24 kg só, 4 űrméter tűzifa, 1 szekér gallyfa nyári tüzelőnek. A terményt, fát és sót negyedévenként utólag mérték. Akinek nem volt tehéntartása, helyette negyedévenként 5—5, összesen 20 kila szalonnát kapott. A kötelességek ezek voltak: Állandóan a birtokon kellett dolgozni, amilyen munka volt soron. Ha szükséges volt, éjjel is be kellett fogni és menni kellett, ahová küldtek. Az istállóban hetes beosztással végeztük az éjszakai munkát. A cselédfogadás októberben történt. Akkor kötöttük meg a szerződést. De a költözködés csak újév napján 197
