Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Jósvai Gizella: Az erdő haszonvétele Erdőhorvátiban

Felhasználás, értékesítés. A kitermelt fa felhasználása rendkívül sokoldalú volt. Szerszámnyélnek legalkalmasabb a keményfa volt, ilyen a bükk, a gyertyán és az akác. Régen két-három és négyágú favillákat csináltak, erre legalkalmasabbnak találták a jól hajló fiatal akácfát és a tölgyet. A favillák — a kétágú kivételével — toldott villák voltak, mert nem volt természetesen nőtt három vagy négyágú fa. A készítményeket szalma és szénarakásra, trágyaszórásra használták. Készítője vándorkereskedés útján a közelebbi kisebb vagy nagyobb falvakban értékesítette. Nem pénzért árulta, ellenérték az élelmiszer vagy valamilyen takarmány volt. Erdőhorvátiban készítettek fából kis és nagy gyereblyét, amelynek elkészítésére a bükköt és a juhart tartották legalkalmasabbnak. A faluban faragtak még kocsialkatrészeket, hordót, teknőt, kádat, különféle kisebb bútordarabokat és természetesen a fát nagy mennyiségben használták fel az építkezések során is. A szekéralkatrészek közül a lőcsöt tölgyből, juharból vagy akácból készítették, a szekérruddX nyírből vagy tölgyből, a kerékagyat tölgyből vagy akácból, a keréktalpat bükkből, kőrisből, akácból, a nyújtót pedig fiatal gyertyánból és bükkből. Hordó- és kádkészítésre legalkalmasabb a tölgy volt, fateknő készítésére pedig a bükk és a nyár. A bútorokat fenyőféléből, ritkábban, vagy csak egyes részeket diófából vagy cseresznyefából készítették, ezeket eladták, de jobbára saját maguknak csinálták. Leggyakrabban készítettek bútorféleségek közül asztalt, karosládát, sifont és ágyat. Gyakori volt a fahordó abroncs készítése is, amire mogyorófát használtak. A konyhai eszközöket nyár- és fűzfélékből faragták. Csináltak fakanalakat, fatányérokat, húsklopfolókat. A házépítéseknél felhasznált gerendákat tölgyből és nyárfából készítették. Tetőíécnek és deszkának fenyőt és nyárfát, ablakkeretnek fenyőt, ajtófélfának pedig tölgyet tartottak jónak. A házak zsindelyét bükkből és fenyőből faragták. Ritka volt a jó zsindelykészítő és az uradalom lekötötte őket. így a falubeliek csak az uradalomtól vásárolhattak. A zsindelykészítés legfontosabb szerszámai: a fűrész, a balta, a kétnyélü kés és a nutozó. A nutozót vésésre és díszítésre használták. A zsindelykészítő többféle nutozót használt, volt szélesebb és keskenyebb élű, hogy különböző véséseket, díszítéseket tudjon készíteni. Régen szokás volt a szerszámfának való fát meghagyni, s megvárni, amíg a kellő vastagságot növekedésben el nem éri. Egyenes és kampós botok készítésére is szoktak fát nevelni. Kampósbot készítésére a som, az egyenes bot készítésére pedig a barkóca és a mogyorófa volt a legalkalmasabb. Ezeket a botokat úgy készítették, hogy tűz felett, vagy parázsban megmelegítették, vízben főzték, majd kétágú fából készített hajlítóval, vagy a térdükön hajlították. A botokat általában pásztoremberek készítették, kezdetben saját maguknak, majd ajándékozásra, de eladásra is. Régen gyűjtötték a fűz, nyír, galagonya és kökénybokrok vesszejét, kosárfonás, seprűkötés és tövisborona készítésére. Fűzvesszőt üvegfonásra is használtak, a nagy hátikosarakat pedig szíjácsból (hasított forgács vagy fakéreg) készítették. A fakonzerválásnak csak egy módját ismerték, ez pedig az oszlopok, kapufélfák végének tűz fölött való pörkölése, égetése volt. Az elégett fa hamuját ruhák tisztítására alkalmazták. Ha a háziasszony vastag ruhát mosott, a szapulóba rétegesen rakta a ruhaneműt és a hamut úgy, hogy a tetejére ruha kerüljön és azt állandóan forró vízzel locsolták, amíg meg nem telt a szapuló. A faluban az erdővel rendelkező parasztemberek vagy famunkások adtak el fát. Általában szarufát, gerendát, tűzifának, szőlőkarónak és stahétlinek valót árultak. Cserébe élelmet, állatot pl. sertést kaptak, vagy az állatok részére szemes és szálas takarmányt. A falubeliek nem nagyon szokták a fát venni, mert közel volt az erdő, hanem inkább más vidékről jöttek ide vásárolni. Nem piacoztak, vagy házaltak a nyers fával,