Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

É. Kovács László: Erdei munkások életviszonyai Gömörszőlősön a XX. század első felében

A dőlési irány felőli oldalon ez két-három cm-el alább történik mint a másikon. Erősebb fakadású, ill. nagyobb fához már két favágó állt. Váltott fejszecsapásokkal végezték a munkát, előbb a dőlési irány felőli, majd a szemben lévő oldalon (1. kép.) A favágók a tervezett dőlési irány felől helyezkednek el, egymással szemben. A fa bestáholása, hajkolása szintén váltott fejszecsapásokkal történik. Ezt követően a terpesz másik oldalát fűrészelik be, a stáholás fölött kb. 4—5 cm-el (2. kép.). Amikor a fűrész éle az ék alakú bevágás közelébe ér, a fa vőgye (gesztje) hangos roppanással elszakad és a fa dőlni kezd. A favágók ilyenkor figyelmeztető kiáltást hallatnak, s miközben fűrészüket a vágatból kiemelték, maguk is oldalt lépnek egy kicsit. Sok baj van a döntési iránytól eltérően nőtt, vagy gallyazatával ellenkező oldalra terhelődött fákkal. Előfordult, hogy némelyiket nagyobb erőkifejtéssel sem sikerül a kívánt helyre dönteni. Az ilyen körülmény zavarja a nyilas rendjét, sőt a munka menetét is. Ha ez előfordult, más banda embereit hívták segítségül, és a fát vi'/tóval (kétágú fa), fejsze élével tolták meg. Még több bajt okozott a felakadt fa. A tervezett dőlési irányban sokszor volt álló fa. Előfordult hogy a szomszédok még hátrébb voltak, egyik vagy másik oldalon lábon állt az erdő. Akivágott fa a lábon álló fának dőlt, és felakadt azon. Ilyenkor az útban lévő fát is ki kellett vágni. Az volt a baj, hogy az így összeakaszkodott fák dűlésének irányát már nem lehetett kiszámítani, ezért a művelet különösen nagy körültekintést igényelt. Ilyenkor történt az erdei balesetek többsége. A döntögetés után reggeli következett. Favágás idején a tűz mindig égett, kialudni sohasem hagyták. Reggeli előtt jól megrakták, és úgy telepedtek mellé. Ivóvizük a legközelebbi erdei vagy mezei forrás vize, ezek hiányában fakadt víz volt. Sokszor csak messzi kilométerekről lehetettje ivóvizet szerezni. Reggeli után megkezdődött a kivágott és legallyazott famennyiség felfürészelése ill. felszaggatása (3—4. kép). A cég által megadott méretek szerint készítették az ipari rönköt 146 3. kép. A kidöntött fa legallyazása