Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)
Hubai Gyöngyi: Szűcsmesterség Mezőkeresztesen
Minden ruhadarabnak, így a férfibundának is meghatározott díszítési felülete van, amely egyrészt a szabásvonal függvénye, másrészt ki is hangsúlyozza azt. A bunda felső része sötét tónusú, ugyanis fekete báránybőrrel borított, és sűrűn hímzett, a díszítés nagy felületet takar. A keresztkötés vonalában két oldalon a rozmaringos, leveles ág motívuma található, majd a kompozíció oldódik, és szakaszos osztásokkal csatlakozik hozzá az alján lefelé futó díszítmény keskeny levélsora. Végül a bunda alján a díszítmény elritkul, egymáshoz egyforma távolságra elhelyezkedő kisebb virágokból és levelekből álló kompozícióvá alakul. Az oldalon függő bvélsorok és virágok a függőrózsa elnevezést kapták. A bunda alján rojtszerűen látszik a belső prém, mintha hozzátartozna az alja díszítéséhez. A hímzett folyókás minta mellett színes bőrökből készült bőrrátét adja a szegest.. Kedvelt megoldás a macskanyelv, farkasfog, bőrrózsa, vagy csak egyszerű, egyenletesen haladó hullámvonal. Ezeket a bőrcsíkokat a bundához egyszerű öltéssel, vagy díszöltéssel rögzítették. Esetenként színes gyapjúfonalat vezettek a rátét szélénél az öltés alatt. Az oldalvarrások neve eriszték, az itt elhelyezett mintacsoportok is ezt az elnevezést kapják. Az eriszték vonalát keskeny, fehér bőrcsíkkal fedik, mintáját vagy a bőrszalagra, vagy annak két oldalára varrják. Ha függőrózsát varrnak, akkor az eriszték vonalára kettős levélsor kerül, ez mintha tartaná a bunda aljának kiemelkedő díszítményét. A függőrózsa több egyszerű díszítő elem csoportosításából áll, minél több a függőrózsa, annál bővebbnek látszik a bunda alja. Az elkészített termék minősége, használhatósága meghatározta az értékesítés lehetőségeit. Az eladás, vásárra szállítás útján, vagy helyben a mesternél, főleg megrendelésre történt. Mezőkeresztesen nehéz volt a férfibundák eladása, mivel a keresztesi módosabb gazdák rendszerint Gelejen rendeltek. Ez a tény arra utal, hogy Gelej jelentősebb szűcs központ volt. Ezt bizonyítja, hogy a Mezőkeresztesen megtalálható bundák értékesebbjei Gelejről származnak. Az egyik szép bundát pl. 1907-ben Szűcs Károly részére, Szabó Ferenc geleji mester 40 q búzáért készítette. A másik, 1910-ben Vályi Nagy Lajos részére készült bunda ára pedig 20 q búza volt. Ezeket a bundákat, csak ritkán, ünnepnapokon viselték, így sokáig jó állapotban megmaradtak. Szűcs Károly bundáját Kolivoda Mihály örökölte, Vályi Nagy Lajosét pedig fia Vályi Nagy Imre. Ha a kész termék értékesítése vásáron történt, előre fogadtak fel fuvarost. Az útirányt mindig a vásári naptárhoz igazították. A következő vásárig nem volt érdemes fordulni, mert szekerezéssel a második vásári helyet időben nem érhették el a fogatok lassúsága miatt. Vásárra mindig vittek magukkal egyszerű, lécekből könnyen összeállítható, az elején nyitott sátrat. Az árulás mindig sátorból történt. Kovács Károly a termékeit mindig saját maga értékesítette, mivel a fő megrendelőkört a geleji szűcsök kielégítették. Ezért kényszerült arra, hogy a szomszéd falvakban, Szentistvánon és Tardon saját maga keresse megrendelőit. Tárd vonatkozásában meg kell említeni, hogy Lajos Árpád „Szépmíves szűcsök Bükkábrányban" (Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1958. 101-124 1.) c. tanulmányában Gelejt említi a tardiakat ellátó területnek. Számos fényképen láthatók a tardi férfiak fekete hímzéssel készült bundában. Ezek a bundák rendszerint felgombolható aljjal Mezőkeresztesen és Gelejen alkalmazott hímzéssel készültek. Mezőkeresztesen a szűcsmesterség már megszűnt. Okai közül vázlatosan csak néhányra kívánok rávilágítani. Amíg a szűcsök a bőrkereskedőtől szabadon vásárolhattak, addig a nyersanyag beszerzése nem jelentett nehézséget. A bőr beszerzése, amely évről évre nehezebbé vált, abból adódott, hogy a juhászok egyénileg nem értékesíthettek, kötelesek voltak beszolgáltatni a bőrt. A beszolgáltatott bőr biztosította a kisiparosok anyagellátását. Aki nem váltotta ki a kisiparosok iparengedélyét, az elvileg nem juthatott 103
