C. Nagy Béla - Sztareczky Zoltán: A cekeházi Sivák család népdalművészete (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 6. Miskolc, 1965)

- 5 I« A környezet A Zempléni hegység lábánál, a nyugati lankák alján fekszik Abau.1 szántó. Személyvonat visz ide Szerencsről, mely párhuzamosan fut a hegyoldallal, akár a községet átszelő Béke-út. A község felső oldala már a Sátor hegyre támaszkodik, melyen szőlőtáblák zöldülnek, borpincék kapui feketednek* A dombok kanyargásait követi az egykilométeres ut, mely Cekeháza kisközségbe vezet* A falu legvégén áll a szóles, öreg számadó-ház, a Sivák család rezidenciája. A ház mögött a Kiserdő-oldal lerágott füve és távolabb is kopár hegyoldalak jelzik, hogy juhokat nevelnek a faluban* A ház ősi állapotba* van, főhelyisóge egyetlen óriási szoba, gerendás tetőzettel. Osak a villany ós a rádió figyelmeztet új időkre* Oldalához függeszkednek a karámok, melyekben a Sivák bácsi gondjaira bízott juhok töltik az éjszakát. Egész nap kicsapva kell tartani az állatokat, ami aszályos években nagy gondot okoz a juhásznak \ hat-tiz kilométerre is el kell vinnie a jószágot jó legelőért* Sivák bácsinak pedig hivatása a juhászati nemcsak pásztora, hanem gondozója is az állatoknak*. Sivák Barnabás mindig juhászmesterséget folytatott* Más közeli falvakból szegődött ide 1951-ben a cekeházi Patay földbirtokoshoz* Igen néptelen helység volt ez akkor, hiszen 1427 óta, hogy a Ozeke család birtokaként először említették Oekeházát, járványok és háborúk következtében szinte teljesen kihalt a lakosság* A 50-as években