C. Nagy Béla - Sztareczky Zoltán: A cekeházi Sivák család népdalművészete (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 6. Miskolc, 1965)
46 Margitnál a diszitések növekedése, Ilonánál, de különösen Annánál túl asufoltsága tapasztalható. Még a két fiatalabb gyermek, József és Julia is, akik 1958-ban 18» ill« 14 évesek voltak, az 1965-as felvételkor fejlődésről adtak számot; különösen József , aki néha egészen egyéni változatokat teremt a család közös da1lámáihoz. Memcsak ismer, hanem kedvére formál olyan régi-dallamokat, mint "Két hete már, vagy tán három", "Az Alföldön láttam egy szép bacsolányt", "A Vidrócki hires nyája". Az új-dallamrétegből is mélyebben magáévá tesz néhány tradicionális Sivák-dallamot. Kitűnően ábrázolja a folyamatot a "Magasan repül a fecske fenn a levegőben" 1958-as és 1963-as felvétele /14-9/. A korábbi példány kótrendszerüségét /szinte úgy. mondhatnánk, Iá és ré-pentatoniáját/ az újabb változat legkövetkezetesebb egyrendszerüséggé /lá-pentatonná/ változtatja. Az utóbbi példányban feltűnnek az ötfokú diszitőhangok, melyek úgylátszik első lépcsőfokai a művészi fejlődésnek. M.Sivák Ilona nővérével, Annával együtt azok közé tartozott, kiknek jó hallására Sztareczky Zoltán már- 1958-59ben felfigyelt. Az akkor 23 éves asszony, - mint a felvételekből kitűnik - akkoriban legfeljebb csak a család kedvelt dalainak ismeretében jeleskedett; előadása, mint manapság Júliáé, a dallamok pontos interpretálásában merült ki.Az 1963-as felvételek nagyfokú művészi hivatottságról, elmélyülésről adnak számot. A pentaton diszitőhangok mellé felsorakoznak a diatonikus átmenő-, váltó-, és előlegező-melizmák. A "Kepét arattam a nyáron" két felvétele a folyamatot szépen tükrözi /150/. Hasonló, bár nem ilyen nagy méretű fejlődésen ment át K.Sivák Margit is.
