C. Nagy Béla - Sztareczky Zoltán: A cekeházi Sivák család népdalművészete (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 6. Miskolc, 1965)
~ 37 ban a diatonizálás, ami szintén stilusingadozás jele. Uj-dallamainak világa különösképpen Annát és Margitot érintette. Ékesitésben messze elmarad ugyan lányaitól, viszont sok esetben sajátosan értelmezi férje dalait» Tőle származik "Az Alföldön" /8,119/ egyetlen szó-pentaton variánsa /e dallam harmadik sorát gyermekei is őtő-r le vették át/; a pentaton "Lám megmondtam Angyal Bandi" /14,121/ és "Nincs énnékem egyebem egy tanyánál" A39/ kezd.dalokhoz mixolid-dúr, ill.moll-dúr változatot teremtett. Erős alkotó egyénisége számos más esetben is megnyilvánul, igy az "Endrepusztán" /120/ utótagjában, a "Kepét arattam a nyáron" /125/ kezdömotivumában, a "Tisza partján elaludtam" /126/, "Nem messze van ide Kismargita" /133/, Szabó Vilma /145/ alkatelemeiben. Mivel lányai diszito hajlama sokkal erősebb, a tőle tanult dalok azok száján érettebbnek tűnnek. Tekintsük csak meg a "Leégett a nagyszerencsi cukorgyár" /140/ egy részletét az anyánál és lányánál: Be-le e ~$et£ tt - zent -hX. — mi ta^-^a lány. SfVAK jAdNAöA'swe: f | r'Priff^nV Be-le e — §f»H ti -zen - ka-xun. Ta&r-nx láay, F. S I VA'K ANNA