Bodgál Ferenc: Borsod megye néprajzi irodalma, 2. (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 5. Miskolc, 1965)
AZ elet mindennap rendez tragédiákat. Tűz, viz, sőt a levegő is emberáldozatot követel a száguldó vonat mozdonya széditő rohanásában kiugrik pályájából s vérben fetrengő, megcsonkított testű emberek borítják a vasúti öHést; gyilkol az automobil; pi.••• embervér festi büszke paloták '••: »cnytsió falait; gépóriások acélkerekei néha emberhúst esznek, százezer módon pusztulnak ;.••"•; ; . -••" :út.r.im'o • :nz-j:2*äkor, aiTi'doti az elemek, vejeden haleset, emberi hanyagság, goníanság emberáldozatot követei, •nro-döbbenés és mély részvét ölti minden érző ember szivét. — Megremegünk, szivünk mélyéig K. Sbbenünk, a sors, a véletlen, végzet titokzatos, kiszámithatat•n maira gondolunk, de megnyugszunk D végzet rendelésében. De amikor az ember maga vá••• lik vérengző vadáiatíá, amikor ember pusztít emberéletet; amikor ember gyilkol, vérben gázol, akkor a megdöbbenés, a vrészvét meííé lázadozva gyűl a megtorlás,. a bosszúállás érzeís s minden Idegszálunk reszket a szivünk mélyéig ható felindulást«. Edelénybet] egy emberbőrbe btJ.it vadállat borzalmas vérengzést vitt véghez aug. 7-én .irradó éjiéi. A virágzó nagy népes község minden egyes í:' ! ;ója, öregek, fiatalok, asszonyok, gyermekek, iszonyodva, megborzadva álmák ;; rettenetes, a szörnyű vérei • és " EM i; ru rí íissfáirs if oltár hatása alatt, amely méreteiben, börzaímasságában és a helyiségénél fogva, ahol végbenment, emlékeztét a dánosi kegyetlen vérengzésre. A község végen Edelényben, a Boldva partján áll egy sárgára meszelt csárda. Ebben a szomorú csárdában vasárnapra virradó éjjel íejszeesanásokkal meggyilkoltak egy férfit, egy asszonyi és egv leányt. A •?*...£• I,.„,„nri!"'t .'..-.+ ,'1* asszony, a felesébe, tizennyolc/ éves volt. Ebben az évben, márciusban keltek egybe, alig voltak hathónanos házasok. Fiatalok voltak, boldogok, erősek, egészségesek, előttük állott ' mosolyogva. örömet, gyönyört kínálva az élet, aludtak ágyaikban, talán szépet álmodta';, egymásra gondoltak, a fiatalság erős, nyugodt édes álmát aludták, amikor jött a vérengző fenevad, jött a gyilkos és a mélyen, boldogan alvó hatalmas, erős, fiatál férj bmuluk/iba teljes erejével helevúgm a fejszét. Belevt ' a egyszer, kétszer, ötször r- asszony fölriad álmából: •— Mi a.z, mi-történik? Leszáll az ágyról, ion Férjéhez, látni akarja, de a szoba küszöbén a iérje vérétől még meleg "ejsze iszonyú erővel ; í:an f-jérc és :mak a kegveilco, :• szörnyű CiMinások a fiatal ; : >ny tejére, mi" holtan összeroskad. De vau még a szobában egy fiatal !eánv. a férfi hugocskája. —-
