Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népi játék - György-Kiss Farkas: Gyermekjátékok Cigánydon, Fónyban és Filkeházán

GYERMEKJÁTÉKOK CIGÁNDOfl FOIYBAN ÉS FILKEHÁZÁN Le-futó Először kiválasztják a játékteret, amelynek sima hely szükséges. A játéktér, vagyis a pálya 40 méter hosszú és 20 méter széles. A játékosok száma 8 vagy 12. Lehet több is. Amikor megvannak a játékosok, megtörténik az elosztás, az un. aggy-véggyezés

. Feldobnak egy 10 fillérest, és amelyik eltalálja, az vesz. Először választják a legjobb játékosokat és az"

1

" a a gyengéket. A mikor minden játékos elkelt, elkülönül a két csapat. Ezután a játékosok kijelölik a kifutó pontot a labdaütés helyétől, ami kb. 30 m futótávolságot tesz ki. A labdaütő pontot nevezik fent

nek, a lefutó pontot pedig lentn

ek. Hogy melyik csapat kezd, azt szintén pénzfeldobással döntik el. A fent levő csapat vezetője kezébe veszi a botot, a lent levő csapatból egy dobja a labdát, ugy, hogy az ütő elüthesse. A fent levő csapat minden tagjának három ütése van, ha eltalálja a labdát. Az ütést bőr-nek nevezik. Ha nem talál, akkor ezt mondja lesültem

. Aki mind a hármat eltalálja, a kijelölt pá- • lyán le és vissza kell futnia. A lent levő játékosoknak az a céljuk, hogy a futót a labdával leüssék. Ha leütik, akkor ők kerülnek fel, és a fenti csapat jön le. A fent lévő.csapat, ha veszélyesnek látja a labdaütés alatt a lefutást, még az utolsó játékos ütése alatt is lefut-