Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Állattartás – Pásztorkodás - György Károly: Lótartás Cigándon
- 94 miatt adta el, akkor különböző ravasz fogásokhoz folyamodott, így pl. ha hamis, vagy rugós volt a ló, akkor pálinkát öntöttek belé. Mig annak hatása tartott megszelídült s jámbor volt. Ha száraz kehes volt a ló, elállították rajta a köhögést ugy, hogy burjánkoró bogyóját abrakba keverve megetették vele. így a gazda csak pár nap múlva jött rá a betegségre. Ha a ló havi vakságban szenvedett, akkor a gazda igyekezett azt eladni a lókupecnek, aki a legközelebbi vásáron eladta. Mivel a kupecek felelőtlen emberek voltak, a szavatosságért nem tudták őket felelősségre vonni. Ugyanígy adtak tul a csökönyös lovakon is. Az eladásra szánt lovakat vásár előtt egy pár héttel kiabrakolták, hogy jól mutassanak. Bevasaltatták, hogy ne féljen a vevő attól, hogy rossz vasaló és hamis. Könnyű teherrel megjártatták, nehogy elárulja a vásáron makacsságát. Cigánd környékén leghíresebb lóvásárok voltak: Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Tiszakarádon, Hicsén, Dombrádon és Kisvárdában. Nyíregyháza bár nem közel esik ide, mégis eljártak oda is vásárba. Sőt Sátoraljaújhellyel Sárospatakkal együtt az egyik legforgalmasabb hely volt, mivel itt minden hónapban országos állat- és kirakodóvásár volt. Heti vásárokat Kisvárda és Nyíregyháza tartott. Ilyen távolságokban tehát nem ismerhették a lovasgazdák egymást és alkalmuk nyilt vásári fogásokhoz folyamodni. így pl. ha megkérdezte a vevő a gazdától, hogy milyen a ló, jó hámos-e, milyen a szokása a gazda azt felelte: " Vasat nem eszik, fára nem megy "» A vevő meg volt elégedve a mondással, csak akkor nézett nagyot, amikor a vaszabolát nem akarta bevenni a szájába és nem akart felmenni a fahidra. Erre viszont nem ügyelt, hiszen arra gondolt, hogy nem szükséges neki a fára menni madárfészekért. Ha lóvásár volt, akkor a lókupecek felől a mezőn akár ott is maradhatott a kapálnivaló, vagy más sürgős munka. A ló eladásához a kupecek faktort fogadtak, akinek az volt a feladata, hogy a lovat előre megbeszélt szempontok szerint jó áron megkérje. Hiszen idegenben nem tudták, hogy kihez tartó-
