Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népmesék - Romenda Norbert: Drahos Józsefné mesél

f - 461 Hát azt mondta, hogy 6 azt akarná, hogy főzzön neki egy kis keménymagos levest, meg aztán gyúrjon bele egy kis vakaró kalácsot Hát azt a szőrjány megtudta. Elment. Ázt mondja: - Szakácsné asszony! Tessék megengedni, hogy én főzzek a királynak. - Jaj szőrjány, nem engedhetem meg. Valami szőr beleesik, vége az életemnek, - Aj, ne tessék búsulni, adok negyven aranyat, csak tessék megengedni. Hát megengedte a szakácsné, hogy főzzön a szőrjány.Hát mikor gyúrta a vakarót, a gyűrűt a közepébe tette, az egyiket. Amikor kitálalta a levest, akkor meg a tál fenekire tette a másik aranygyűrűt. Avval ő elment, le a szobájába. Ott mingyán lemosakodott, a szőrruhát levetette magárul, felöltözött a fehér ruhájába. lágyon szép vót. A király felszeleteli a kis vakarót, hogy majd beleapriti a levesibe, hát a kés megakadt valamibe. Hát csudálkozott, hogy lehet, hogy - így - hogy úgy. Hát széjjeltöri. Mi vót ott, mint az ő gyűrűje. Kavarja a levest, ott is csörög valami. Akkor megint kiveszi ott a másik gyűrűjét. - Szakácsné asszony, tessék begyönni. Bemegy. Mán még a hideg is lelte, ugy félt. - Ki főzte ezt a levest? - Én főztem király felsége, - A vakarót ki gyúrta? - Én gyúrtam, királyfelsége. - Na, idehallgasson, nem lesz semmi bántódása, mondja meg, ki főzte a levest! Azt mondja: - Mit tűröm, tagadom, hát a Szőrjány főzte,meg ő gyúrta a vakarót. - Uo menjen csak rögtön, hijja fel azt a Szórjányt. Megy a szakácsné, benyitja az ajtót, hát mit lát ott, mint egy gyönyörű szép nőt. Bem merte neki mondani, hogy Szőrjány, azt mondta, hogy: "Tessék gyönni, a királyfi kivassá!" Akkor oszt ment a Szőrjány. Mikor belépett az ajtón, ugye a király rögtön • •