Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népmesék - Hudy Zoltán: Két mezőcsáti népmese

• - 445 Koplaló Mátyás Koplaló Mátyás névén ílt egy szegíny család, mert a kosztyok nagyon vékony, többet koplaltak, mint jóllaktak. Családtag többesszámba, munkahiány ólig büven. Az ember a csalággyát nagyon sajnálta, a többi napok közt egyszer nagyon elkeseredvén előszedte az istrángját, kimegy az erdőbe. Mit kell neki nízni a családja nyomorúságát, felcsimbeszti magát valamelyik fára. ügy is tett. A zsebbe gyűrte az istrángját, kiment az erdőbe. Node a halál mégiscsak borzasztó, leült egy tőkére, gondolkozott, mit tegyen. Mig ott gondolkozott,gyött egy ördög ott botorkálva. - No, Matyij mit akarsz? - Kigyöttem az erdőbe szíj jelnézni, hun lelek több tömjént! - Tömjént? Minek az a tömjén! - Hát ugy gondoltam, hogy a pokolba lesz a helyem úgyis, tik meg ott sokan vattok, valamennyit kifüstölök belőletek, talán mindőtöket is» Most addig megyek az erdőbe,miganynyi tömjént nem szedek össze, hogy minden ördögöt a pokolbul kifüstöjjek. - Ejnye, Mátyás - mondja az ördög - ne ollyan kemínyen! Alkudjunk nő! Ne bánts minket, nekünk ott jó helyünk van. - Nem! Azért se nem, háromszor se nem! De az ördög csak rimánkodik: - Mátyás, adok neked 20 aranyat... Adok 30 aranyat! - Nem kell az aranyad! - Adok egy víka aranyat - mondja az ördög. - Na, ha máma este itt nem lesz a víka arany, akkor nektek jaj! Most máma szedek annyi tömjént, hogy jaj nektek a pokolba! Eltűnt az ördög, Mátyás fogta a cókmókját, oszt ment haza. De a felesége nem tudván semmit, ott búslakodnak.Egyszer nagy zörömbölés az ajtón. Felriadva néznek oda, hát jön egy pocsík ördög, majd megszakad a víka arany alatt, begurijja az ajtón.