Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Népdal, népies versek - Barsi Ernő: Tarjáni András népdalkincse
- 401 De énekli ezt a dallamot a következő szöveggel is: A mezei kis pacsirta Mind a két szemét kisirta, Repdösi a magos eget Szánja gyászos életemet. Szépen szól a kis pacsirta Szava az eget hasitja. Idegöny főd kedves hazám, Mindön asszony édesanyám. Milyen megrázóan is festi a bujdosó magyar ember magárahagyatottságát, ottbontalanságát ez a költői szépségű dalszöveg. Hem csoda, hogy a kinn az erdei legelőkön, ahol a kutyáján s a juhain kivül élőlényt alig lát Tarjani András, ahol igazán, csak az égi madarak a társai, sokszor eldúdolja ezt a dalt* Másik jelentős daltanulási forrása legénykori jóbarátja: Cz övek Farkas Pesta . "Evvel az egy jó emberemmel danolászgattam, mikor legénykedni kezdtem." Ujstilusu dallamainak javarészét, a falusi parasztemberek akkori legkedvesebb nótáit ettől a legénykori pajtásától tanulta meg. Csillag, csillag de szépen utazol... Sürü sötét felhő... Tizenhárom fodor van a szoknyámon... meg a hasonlóak innen kerültek dalkincsébe. Lássunk közülük is egyet. Giusto J -88 ' | f; i j \;\[ r= 3 r TTTTTl Csil-taq ísil-lag de «epen u- io- zd <" '„ , ' j | cj^ r-|i; n r i r f § ' : i Nem lát-fad - e a ró-xsöm vo-~ -la- hol •'. f-H^-tf-r r Mr f-H -• Löl-iam biz en ott a fel* só ré-lén ' -,j $ g i t f r p ] n.\ | J HÜ . i £- te-ti a b-vótkó-tö- fi-ken.
