Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népszokások, népi hiedelem, gyógyítás - Zupkó Béla: Aratási népszokások Abaújban

- 371 teletűzdelték mezei virággal meg szines papírszalaggal, S ha már a koszorút vivő pár is megérkezett, akkor sorbaálltak, és megindult a menet. Egészen az úr, a gazda házáig dalolva, ujjongva haladtak. Legtöbbször a következő szövegű dalt szokták dalolni: • Felszabadult már az őszi tarló, Rajta legel három szilaj csikó. Kettő deres, a harmadik sárga, Ki vagy babám a szivemből zárva. /Krasznokvajda/ Az úr udvarára érkezve cigánybanda fogadta és kisérte őket a lakásig. A gazda és családja ekkor már kint állt a verandán. Az aratógazda, vagy legtöbbnyire a koszorút vivő magyarruhás pár közül a legény elmondta az aratókoszoru verset, mire egy pár szóban a gazda is megköszönte a képesek jó munkáját, fáradozását. Ezután megvendégelte őket: ettek, ittak, s ameddig kedvük volt táncoltak. Arasznokvajda, Büttös, Felsőgagy./ A másik fajtája az aratókoszorú bevitelének csak abban különbözik az előbb leirttói, hogy nem azon a napon viszi be az- illető aratócsapat az aratókoszorút, amikor befejezték az aratást, hanem vasárnap. Ekkor már az illető földbirtokosnak a többi aratócsapata is végzett az aratással, S ha egy ilyen földbirtokosnál kepéskedett egy aratöcsapat, mint pl. egy krasznokvajdai egy gagyvendégesi földbirtokosnál, akkor az aratókoszoru bevitellel is meg akarták mutatni: milyen jó munkás, becsületes, tisztelettudó emberekből tevődik össze az aratócsapat. Nagyon szép aratókoszorút készitve, ünneplőbe öltözve indultak el a munkaadó falujához közeledve már felsorakoztak és dalolva haladtak. A krasznokvadjai kepéscsapat az úr udvarában a következő szövegű dalt szokta énekelni: Homokos a nagyságos úr udvara, • _. Vajdi kepés lassan gyere be rajta.