Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népszokások, népi hiedelem, gyógyítás - Mádai Gyula: Lakodalmi szokások Diósgyőrben 1910–1930 között

í - 329 pap, jegyző, nyoszolyólányok, rokonok, ismerősök következnek. A szülők segítenek a felszolgálásban, - ritkán látni őket a helyükön. Uzsonnára az asszonyok kávét, kalácsot, a férfiak kalácsot, bort kapnak. Vacsorakor a vőfély minden tál étellel, s a borral is, külön-külön versben köszönt be. Ezeket szolgálják fel, ez a vacsora leggyakoribb étrendje: 1. Tyúkhúsleves csigáv

al 2. Főtthús céklával 3. Zaftos hús makarónival 4. Töltött hús uborkával, kompóttal 5. Töltöttkáposzta 6» Kása

. Olvasztott vajat, mézet, fahéjat tesznek rá. Ilyenkor történik a kásapénz-szedés

; egy vicces legény felkötött karral megy a vendégekhez, "megégett, megégett" - mondogatja közben. 7. Aprósütemónyek 8. A nyoszolyóásszonyok és lányok ajándéka; fonott kalács és perec. 9. Ezután vederben édes bor kerül az asztalra: ezt a boros nyoszolyóasszony adja, miután cukorral, fahéjjal felfőzte. Mindenki merit ebből, majd a rendes bort fogyasztják. Vacsora után táncolni kezdenek. Legkedveltebb nótáik: Ezt a kislányt, sej, haj, Ezt a kislányt, sej, haj, Ezt a kislányt nem az anyja nevelte. Zöld erdőben darumadár költötte. Hern kell néki édesanyja dunnája, se párnája: Betakarja szeretője subája.... Hideg szél fúj, édesanyám.... Éjfélkor van a menyecsketánc

. A menyasszony haját kontyba tözik, kendővel hátrakötik. Ruhája: pirosbabos menyecskeruha. "Aszszony, asszony, az akarok lenni..."1 játsszák a zenészek.líinden--x ki fizet, aki egyet-kettőt fordul a menyecskével. Pótmenvecs-