Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Helyi mondák, betyártörténetek - Nemcsik Pál: Helytörténeti mondák Borsodnádasdon

- 315 Csak van abban igazság, hogy vajda lakott a Vajdavárában, mert régen a gyerekeket nagyböjtben azzal zavarták ki a falusi udvarokból: "Menjetek már ki a kertekbe, mert cibere meg konc vajda eldobálta a bicskát, keressétek meg!" - Mindezt azért mondták, mert a vajdák is böjtöltek, nem volt szükségük késre, hiszen mindent kanállal ettek. Később a Vajdavár a betyárok búvóhelye lett. /Adatközlő: Érsek kába Márton 76 éves/ 3E 2. Kgvölgyi szakadás A századforduló idején jelentős méretű hegycsuszamlás következett be Borsodnádasd egyik dűlőjében, a Kűvölgyében. A természeti jelenség pusztitó erejű viharral egyidőben zajlott le. A jelenséget a lakosság "istencsapásként" fogadta, és a napot, amelyen az bekövetkezett, fogadott ünneppé nyilvánította./ Jól emlékszem a kuvölgyi szakadásra. Nem felejtem el soha, hiszen apámmal együtt ott voltam közvetlenül mellette. Hatéves forma lehettem. Apámmal jártam legeltetni. Amikor fújt a szél, a subája alá fogott, hogy ne fázzak. Akkor is vihar volt készülőben. Még a föld is morgalódzott a lábunk alatt. Legeltetés közben egyszerre éktelen vihar támadt. Csakúgy sendergetett a szél bennünket. Még a csikókat is szétszórta. Alig tudtunk megkapaszkodni a bokorban, majd elsodort az orkán. Azt hittűk, hogy itt a világ vége. Még tán imádkoztunk is ijedtünkbe. Kern volt elég a szél, mág ráadásul a föld is ropogni, tördelőzni kezdett. Meghasadt a föld, nem messzire tőlünk, össze-vissza szakadt. A földből sziklák bújtak e16. A vihar végig söpörte az egész oldalt, derékba tördelte a vastag fákat. Hatalmas porfelhőben úszott a hegy, de nem sokáig, mert kiadós zápor jött a szél után. Rohant le a viz a he-