Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Tudós pásztorok, boszorkányok, garabonciások - Mészáros Erzsébet: Tudós pásztorok, boszorkányok

- 302 - Hát kétfilléred? A boszorkányságot akarta eladni, mert nem tudott mekhalni, mig át nem aggyá. De a kakasszó előtt elment. Azért nem bántott. Mikor hal meg, fogd meg a kezem, aszongya. Ha mekfokta, átaggya a boszorkányságot." /Berta Józsefné/ Gyermeket, növendék állatot, ha valaki nagyon megnéz vagy "megkiált" /*jaj de szép", fóleg a jaj szó számit/, akkor a gyermek sir, a növendék állat nem nő, végül is megdöglik. Ha a gyermeket megigézik vagy szemmel megverik /szemverés/, szenes vízzel mossák meg az arcát, vagy az állatot meghintik vele. Persze nem mindenkinek ver, igéz a szeme. Mészáros Erzsébet