Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Tudós pásztorok, boszorkányok, garabonciások - Mészáros Erzsébet: Tudós pásztorok, boszorkányok

- 300 ­hordóba füröggyön meg benne háromszor. Vigyázzanak, mert aki megrontotta, az mindent fog jönni kérni, de ne aggyanak sem­mit. Csakugyan ugy vót. Mikor főzni keszték, hát mindig gyött Nyúl Pestáné, kért az mindent, kandlit, villát, kapát, de nem attak. Mán ojan kimba vót, hogy a ganajrűl vett fel egy gaj­jat, oszt ászt vitte el. Mire harmaccor mekfürdött, hát mán járni is tudott." /Petrik Istvánná/ "A vén Perzsiné hires boszorkány vót, sokat megrontott. Mikor mekhalt, hát a Belső tanyán a padrul /Padlásról/ mindig dobált le mindent, üveget, edényt. Szabadkémény vót, oszt a fazikba esett minden, mikor fősztek. Meg összecserélte a szomszédok lepényét a kemencébe. Eccer mán ojan dühösen vótak, hogy még enni is tettek fel neki ety fázik zsámiská t/tört bur­gonya/ aluttejjel, hogy egyen. - Nesze, itt van, egyél is mán - aszongyák. Ojan dühös lett, hogy ledopta a zsámiskát is fazekastul. Hijába mentek fel a padra, hát nem láttak sem­mit.­/Petrik Istvánná/ "Belsőn vót, hogy az alsó pitvaron hajingáltak. Nem vót ott semmi, csak mikor darát főztek, hát mán a darába be­leállitotta a taluseprüt. Meg a kemencéből ellopta a lepényt, oszt harmadnapra dopta le a padrul. Felmentek a padra megnéz­ni, nem láttak semmit, de mikor gyöttek le, mán hajitotta utá­na a seresüveget, meg a padon összecserélte a szomszédok lisz­tesládáját, és a konyhán az edényt is összecserélte." /Berta Józsefné/ "Fonóba vótak. Hajigáltak mindent le a fairül edényt, tányért. Mán úty féltek a háznál, aán vártást is kértek a bi­rótól, hogy küggye oda. Ety katona hősködött, hogy no biró u­ram, mekfogom én az ijesztőt. Elment a katona. Hát fontak,egy vén asszony is ott font a többi között, Bötyöknének hijták.Hát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom