Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Ruházkodás - Szűcs István: Népi viselet, ruházkodás Vajdácskán
- 278 posztókalapo t vagy nagy hidegben báránybórsapkát /kivül fekete, belül fehér, mindkét oldalán szőrmés sapkát/. A hajviseletről itt csak annyit jegyzek meg, hogy a fiúgyermeket 10-12 éves koráig kopaszra nyirták, azután kapott "frizurát ,, , az öreg emberek nyakig érő, hosszú , lefésült hajat viseltek, amit a borbély nem nyirt, hanem otthon a feleség nyirta le. A lányok minden esetben hosszú hajat viseltek, egy vagy két ágba fonva, a fonatban hosszú, szines pántlika volt bekötve. Természetesen az asszonyok is mindig hosszú befont, vagy kontyba rakott hajjal jártak. Mint kortünetet jegyzem meg hogy a mai lányoknak jelenleg alig fele hord még falunkban hoszszú hajat. A mezőgazdaságban maradt és ott dolgozó asszonyok ma is szinte kizárólag hosszú hajat viselnek. Minél idősebbek, annál biztosabban. I Napjainkban a kisgyermek főkötője bolti gyapjúsapka ,később különböző szinü sapkák. A lányok 12 éves kortól már nylon kendőt kötnek, általában bekötött fővel járnak; a nagy lányok delénkendőt és különböző szinü és anyagú sálkendőt kötnek a fejükre. Az asszonyok kor szerint világos, vagy sötét szinü delén, szövet, ternó vagy sellyemkendőt. Az öregek csak feketét még hétköznap is. A fiatal fiuk, sőt nős fiatalok is un.svejci sapkát, divatozó fiuk keskenyszél- fehér, vagy feketezsinoros "jampi-kalapot" viselnek. Vagy épen semmit sem, a legnagyobb hidegben sem. Az idősebbek megmaradnak a fekete posztókalapnál. Elég sokan* hordják ma is téli időben a báránybőrsapkát. Szalmakalapot a községben már csak két idős férfi hord nyáron, a nőknél a hátrakötőt ugyancsak mindössze két öregaazszony viseli. bj/ Ruhadarabok A kis gyermek pólyás korában hásivászonból készült pelenkát, fehér gyorlcsból készült, édesanyja által kézzel varrott ingecské t viselt. Veres, csikós kanavász vászonból készült párnahuzatba zárt tollből készült a pólya. Ha valahová vitték a gyermeket, pl. a keresztelőre, az édesanyja fehér
