Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Táplálkozás - Barathy Zsuzsa: A sütés-főzés Zemplénagárdon

- 273 ­Kenyérsütés : Kenyérsütéshez megszítálunk 3-4 szakajtó" lisztet a ke­nyérsütő teknőbe. Az előző sütésből hagyott korászt előzőleg kb. két órával 2 1 langyos rizbe beáztatjuk, elsősünk benne 3­6 dkg élesztőt, A teknő egyik régére kaparjuk a lisztet, a má­sik régén pedig korászt csinálunk kérés lisztből a beáztatott élesztőrel és korásszal. A korászt jól kikararjuk, és a teknő egyik régén a lisztre, a másikon a teknő régére tesszük a ko~ rászfát. Ez egy kétágú fa, amire egy jől megmelegített tálat borítunk, hogy melegedjen a korász, majd az egész teknőt egy abrosszal takarjuk le, a korász tetejére »ég párnát is helye­zünk. Este korászolunk és reggel dagasztunk, de ha kérés i­dőnk ran, a korászolástól szárnitra 4-5 őra mulra is lehet da­gasztani. Dmgasztás előtt a párnát s abroszt leresszűk a tek­nőről, megsózzuk a korászt. finden két kenyérre egy jól fél­marék sőt számi tunk. Wég meleg rizzel átdagasztjuk előbb a ko­rászt, aztán kozzákererre a többi lisztet is, egy félóráig da­gasztjuk. Egy óráig a teknőben kelesztjük, és csak aztán szakít­juk ki. Jól kilisztezett szakajtóba tesszük a kiszaggatott ke­nyeret, és újra kelesztjük betakarra, kb. egy órát. Kelés után kemencében sütjük meg. A kemencét jól befutjuk, és mielőtt a kenyeret berak­nánk, a parazsat oldalra kaparjuk. Ilyenkor szikrázó a tégla, és ha egy kis szalmacsórát bedobunk, rögtön lángra gyullad,ek­kor már jő a kemence. Kikor a kenyeret beraktuk, a kemence aj­taját bezárjuk, s kb. másfél óráig sütjük. Bégen a kemencében főzték meg a töltött káposztát cse­répfazékban. ünnepekre a kemence földjén sütötték a bélest is, amit igen jónak mondtak. Szabadtűzhelyen és ras lábon is főztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom