Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Táplálkozás - Zupkó Béla: A matyó summások táplálkozási és szociális viszonyai

A HATYÖ StStSÁSOK TÁPIADCOZÁSI ts SZOCIAUS TISZOKTAI A matyók táplálkozása néprajzi és szociális értelemben is elkülönül az ország többi vidékének táplálkozásától.Általában a magyar paraszt - a gazdag parasztok egy részét kivéve nem dúskált a javakban még akkor sem, ha tehette.A gazdag a még nagyobb gazdagságra vágyott, s ezért félt enni, a törpebirtokos azért, hogy középbirtokot legyen, a summás, a napszámos, a cseléd egy szóval a nincstelen pedig azért, mert sokszor nem volt mit, vagy miből. A táplálkozásnál a közösségi megkötés, a szokás is uralkodott. Ez egy közösségre kőtelező volt mindaddig, amig különböző hatások révén ez a "rend" bomladozni nem kezdett. De ha a közösségi szokás bomladozott is, lassította azt a "miből", a föld és a termelési gyakorlat. Múltbeli népi táplálkozásuk tekintetében a nincstelen summás és a tehetősebb gazdálkodó családok táplálkozása között lényeges különbséget találunk. A "lényeges** kifejezésnél azonban meg kell jegjeznünk: amig a tehetősebbek mindig biztonságban toltak a táplálkozást illetően, azaz »olt mindig tartalékuk is, csak azért éltek szűkös beosztással, hogy még több földre tegyenek szert, vágy más jellegű vagyonra, addig a nincstelenek a "kevés** beosztását szokták meg,a sokszori nincsett azaz, ha olyanfélét ettek le mint a földesek

, jól lakni a szűkösből nem mertek. Mezőkövesd lakosságának pl. több mint felét - ha a törpebirtokosokat is ideszámitjuk - szegények alkották, külö•>":••••."-..• :

"'-\'.":: ;•-• •••'",-..? ':•-'• :

;".:-.-': •••• . '••«- '.'•....-::;: .. : '•••-•' ••-•;-. •'-. -.' • .'T"^ ;.™^>,.-.-.-•' ?;-^"* v, ••-;•